LG 47LB730V LCD-tévé teszt
Képminőség
Fekete, kontraszt és szürkeárnyalatok
Az LG azon gyártók egyike, akik az IPS-panelt részesítik előnyben, így a vállalat tévéivel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy kontraszt terén sikerült-e előre lépni az előző évekhez képest vagy sem. Merthogy az IPS-paneles készülékeknek továbbra is az a legnagyobb hibájuk, hogy nagyon mély feketét csak különféle trükkökkel képesek megjeleníteni, és így kontrasztjuk is csak átlagos alapesetben. Hogy a poént gyorsan lelőjük, az LG 47LB730 sem fogja megváltani a világot, bár ez az előző oldalon lévő adatokból talán már ki is derült. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a kontraszton (és a feketén) egyáltalán nem is lehet javítani. A tévé, bár hátsó LED-es megvilágítást használ, nem túl sok local dimming zónát támogat – korábban részletesen is elemeztük, hogy paradox módon ez a jobb megoldás – így érdemes lehet egy próbál tenni bekapcsolásával. Összesen 18 olyan terület van, ahol a tévé elektronikája függetlenül tudja szabályozni a fényerőt. A kontrasztot ezzel a megoldással akár 2000:1 környékére is fel lehet tornászni, persze csak azon az áron, hogy cserébe a helyi kontraszt a kép egészéhez képest csökken, hiszen az alacsonyabb háttérfény egyben azt is jelenti, hogy az adott régióban elérhető maximális fényerő is kisebb lesz. A local dimming (ami Helyi sötétítés néven fut a menüben) háromféle erősségűre állítható (és ki is kapcsolható), így azért van mozgástér, mindenki eldöntheti, hogy melyik beállítást részesíti előnyben.
A helyi sötétítéssel azért vigyázni kell; ha a kép közepén egy fehér kör van, akkor annak fényessége már az opció alacsony beállításával is csökken, ami akkor is jól mutatja, hogy milyen veszélyek rejlenek a technológia alkalmazásában, ha kiragadott, nem túl életszerű példáról van szó. Egyik kedvenc példánk, a Harry Potter és a halál ereklyéi például első ránézésre jobban mutat közepes beállítással, de ha próbaképpen ki-kikapcsolhatjuk ezt, gyorsan kiderül, hogy a dinamikája nem nő, csupán a sötétebb árnyalatok felé tolódik, a képe pedig néha „tompának” érződik.
A gammával és a szürkeárnyalatokkal minden rendben, a tesztábrák segítségével apró eltéréseket fel lehet fedezni ugyan, de ezek a tévézés élményét normál tartalomnál egyáltalán nem befolyásolják. Ami külön jó, az az, hogy a színhelyesség 10%-os fényerőnél sem vészes. Ide megint annyi kiegészítés tartozik azért, hogy a gamma csak akkor stabil, ha sem a helyi sötétítést sem a dinamikus kontrasztot nem engedélyeztük. Ha bármelyik aktív a kettő közül, akkor az aktuális tartalom függvényében a gamma erősen ingadozhat.
Ami pozitívum még, az az, hogy az LG nem él a trükkel, és nem játssza el, hogy a teljesen fekete képernyőnél a LED-eket teljesen kikapcsolja.
Fényerő egyenletessége, betekintési szögek
A hátsó LED-es tévéknél nagy gondot szokott okozni az egyenletes háttérfény biztosítása, az LG mérnökei azonban ez alkalommal kiváló munkát végeztek, sem a fekete sem a fehér tesztkép nem mutat jelentős (ez alatt a szabad szemmel is jól láthaót) devianciát.
A hátsó LED-es megvilágítás másik rákfenéje, hogy a fényerő a sarkokban láthatóan gyengébb, ez viszont már az LG 47LB730-nél is megmutatkozik. A dolog filmnézés közben nem zavaró, de jól megfigyelhető, ha homogén képet jelenítünk meg a tévén.
A betekintési szög elemzését ezúttal is két részre kell bontani. Egyrészt, mivel IPS panelről van szó, a színek cseppet sem torzulnak, tehát ebből a szempontból a dolog kifogástalan. Viszont, és ez szintén IPS sajátosság, a kontraszt látványosan csökken, mivel a sötétebb területek kivilágosodnak. Ezt jól meg lehet figyelni például úgy, ha bekapcsolt helyi sötétítés mellett fekete háttér előtt mozgatunk egy kisméretű fehér területet, mondjuk egy számítógépes ablakot. Ha szemből nézzük, akkor a háttérfény változását (a zónák ki/bekapcsolását) alig látni, ha egyáltalán. Oldalról viszont akár meg is számolhatjuk, hogy összesen hány, a fényerősség szempontjából külön vezérelhető terület van.
Mozgókép
LCD-ről van szó, még ha IPS-panelről is, így az LG 47LB730V a szokásos kihívásokkal küszködik. A mozgás elmosódásának javítására a local dimming mellett a 100 Hz-es technológiát használhatjuk. Ez utóbbit a TruMotion menüpont alatt paraméterezhetjük, a local dimming viszont explicit módon nem állítható, kikapcsolni csak úgy tudjuk, ha a játék módot állítjuk be.
A mozgóképfelbontás alapból nem túl nagy, 400 sor körüli, amelyek azonban egészen 900 sorig fel lehet tuningolni, persze a kép a 100 Hz-es beállítással már kicsit túlságosan is folytonos lesz, ezért nem biztos, hogy minden esetben ez a jobb beállítás. Filmekkel például biztosan nem az, mivel egy Blu-ray lemezen tárolt film eleve nem teszi próbára az LCD-k paneljeit. Egy meccsnél viszont a szappanopera hatás sokkal jobban tolerálható, ha cserébe a labda útját jobban lehet követni, még az sem feltétlen ördögtől való, ha adott esetben csak egy-egy program idejére változtatunk a beállításokon. Egyébként, mivel az LG évek óta nem igazán változtat a TruMotion beállítási lehetőségein, a legjobb eredményt továbbra is 8-10-es de-blur és 0 de-judder értékek mellett kapjuk.
Képminőség
Amennyiben normál felbontású tartalommal (tévé vagy DVD) használjuk a tévét, akkor jó eredményt kapunk, de nyilván a megjelenített kép sehol sincsen ahhoz képest, mintha olyan forrással próbálkoznánk, amely Full HD tartalommal bír. Az LG 47LB730V az SD tartalomból is kihozza a legtöbbet, amit lehet: a megfelelő beállításokkal felesleges elmosódásoktól és túlélesítéstől mentes, viszonylag élénk képet tud megjeleníteni.
47 col azonban már követeli a Full HD felbontású tartalmakat. Az LG, jó szokásához hű módon megint úgy alkotta meg az elektronikát, hogy ha a képjavítókat kikapcsoljuk, akkor az azt jelenti, hogy az elektronika valóban nem fog hozzányúlni a képhez, vagyis a megjelenített kép a lehető legközelebb lesz ahhoz, amit egy film esetében például, a rendező megálmodott (és marad a film grain is, ha van). A részletesség közel tökéletes, a színek a helyükön vannak, és az átmenetek is pontosan, szépen jelennek meg. Bár sem a fekete sem a kontraszt nem kiemelkedő, összességében a kép kiváló. A gyors mozgásoknál látszik azért, hogy nem egy plazmatévével van dolgunk, de a TruMotion elég jó munkát végez ahhoz, hogy a tévé egy sportközvetítés során is megállja a helyét. Akit esetleg zavarna, hogy az optimális beállításokkal a fekete tényleg csak átlagos, az esetleg trükközhet azzal, hogy a tévét nem teljesen sötétben nézi, de egyáltalán nem biztos, hogy erre szükség van.
Egy dolgot érdemes még megemlíteni a részletességgel kapcsolatban: a nagyon nagy kontraszttal rendelkező helyeknél (ha például fekete és fehér pontokat váltogató tesztábrát nézünk) némi sárgás vagy lilás árnyalatot lehet felfedezni, amely a polarizációs szűrő alkalmazásának következménye. Ez közelről nézve esetleg gondot okozhat, ha a készüléken mondjuk egy Word dokumentumot jelenítünk meg, de normál körülmények között észrevehetetlen jelenségről van szó.
A 47LB730V támogatja a 3D-s anyagokat is, a gyártó korábbi tévéinél már megszokott passzív technológia segítségével. Véleményünket továbbra is fenntartjuk, miszerint az LCD-tévék között ez a megoldás nyújtja a legjobb élményt, és mivel a plazmák jövőre teljesen eltűnnek, ez azt jelenti, hogy aki a 3D-ben lát fantáziát (és az OLED-et nem tudja/akarja megfizetni), annak az LG tévéje jó választás lehet. A crosstalk a specifikáció szerint egyébként 5-7 százalék, ami olyan minimális mértékű áthallást jelent, amely a térérzetet egyáltalán nem befolyásolja. Sokkal hasznosabb azonban, hogy a technológiára alapozva a készülék támogatja a Dual Play módot is, vagyis a megfelelő szemüvegekkel mód van arra, hogy két felhasználó teljesen eltérő képet lásson – ez azonban elsősorban nem a filmeknél, hanem számítógépes játékoknál jelenthet pluszt.
Játékkonzol
Az 1:1-es megjelenítés lehetőség természetesen adott (Levágás nélkül opciót kell kiválasztani), és az input lag sem túl vészes, Játék módban 28 ms körül alakul.
Hangminőség
AZ LG 47LB730V-be 2.1 csatornás hangrendszer került, de a rendelkezésre álló hely miatt sem az oldalsó hangsugárzók sem a mélynyomó nem fogja megváltani a világot, aki a mozizást komolyan gondolja, annak érdemes beszereznie egy kompakt házimozi rendszert – ezek közül már a legolcsóbbak is nagyságrendekkel jobb hangélményt kínálnak, a tévé árához képest valóban szinte fillérekért.

