Panasonic ET5 (TX-L42ET5) LCD-tévé teszt

Menü, távirányító

A menü felépítésén és elrendezésén 2011-hez képest nem változtatott a Panasonic, azonban a funkcionalitás bővült a gamma illetve a fehéregyensúly beállításának lehetőségével.

Az ET5-ös tévé sajnos még így sem tartalmaz annyi opciót, mint komolyabb társai, ám ennél is zavaróbb, hogy a dinamikus kontrasztot nem lehet teljesen kikapcsolni.

A távvezérlő régi ismerős, a Panasonic egyszerűbb modellje, amelynek legnagyobb hibája még mindig az, hogy a színprofilokat nem lehet vele közvetlenül állítani.

Médialejátszó

A TX-L42ET5 médialejátszója a jobban felszereltek közé tartozik, amit jól jelez, hogy a tévé az összes, a teszteléshez használt videónkat megnyitotta. Sajnos a lejátszás már nem volt minden esetben hibátlan, az 5.1-es profillal tömörített, Full HD felbontású MKV videókkal meggyűlt a baja, ezeket akadozva tudta csak megjeleníteni.

A DTS hangsáv viszont nem okozott problémát a tévének, így a 720p-s filmek túlnyomó többségével szinte biztos, hogy nem lesz problémánk. Az MKV illetve AVI fájlokban a hangsáv váltása valamint a külső és belső feliratok kezelése egyaránt jól működött, az ékezetes karakterekkel sem volt gond – viszont a feliratokat mindig külön kell bekapcsolni, és az alapbeállítás szerinti kódtáblát is át kell állítani.

Remélhetőleg ezeket a gondokat a Panasonic egy firmware frissítéssel orvosolja majd. Az AVCHD, TS, WMV és MOV fájlok lejátszása rendben működött, a rippelt DVD-k esetében azonban csak arra van mód, hogy VOB-okat egyesével elindítgassuk, ami nem a legkényelmesebb megoldást – igaz, a DVD-ket más tévék sem kezelik ennél jobban.

A kép- és zenekezelés párosa, ahogyan azt a tévéktől megszokhattuk az alapfunkciókra korlátozódik. A képkezelés gyors, de a mappakezeléssel (a mappák kisimításával) nem vagyunk kibékülve, még az a szerencse, hogy lehet mappa, dátum és hónap szerinti rendezést is kérni. A szoftver sajnos csak a JPEG fájlokat olvassa be – ez ahhoz viszont éppen elég, hogy a fényképezőgéppel készített fotókat este az egész család együtt megnézhesse.

A zenekezelés sem tartogat túl sok extrát, viszont legalább a formátumtámogatás jó; az alapnak számító MP3 mellett a TX-L42ET5 az AAC, FLAC, M4A és WMA állományokat is szépen megnyitotta. Más kérdés, hogy a hangszóróknak teljesen mindegy, hogy milyen formátumban van az éppen játszott zene…

DLNA, WiFi

A multimédiás fájlokhoz a tévé hálózaton keresztül is hozzáférhet, ehhez csak egy DLNA-képes szerverre van szükség a másik oldalon (ez lehet akár Windows 7-et futtató gép, akár önálló NAS is). A DLNA a VIERA Tools gombbal érhető el, éppen úgy, mint a képnézegető, a videolejátszó és a zenelejátszó is (de az USB porton lévő meghajtók tartalmához a bemenetválasztóval is hozzáférhetünk). Az első oldalon már említettük, hogy a TX-L42ET5 beépített WiFi adaptert is tartalmaz, így adott esetben az otthoni hálózat „elvezetésével” sem kell bajlódnunk.

Okostévé funkciók

A Panasonic valamennyi tévéjébe ugyanazt az okostévé platformot építi be, a japán gyártó nem szelektál közép- felső- és csúcskategória szerint. A VIERA Connect nevű rendszerhez alkalmazásbolt is tartozik, amivel a tévé képessége még tovább bővíthető. Sajnos lokális tartalom a StartLapTV-n kívül még mindig nincsen, így aki az okostévé funkciókat is fontos választási szempontként tartja számon, annak továbbra is az LG és a Samsung háza táján ajánlott inkább szétnéznie.

A teljes szoftverkínálat cikkünk készítésekor Magyarországról nézve kb. 65 alkalmazásból állt (ennek nagy része játék) – persze a Panasonic a kínálat további bővülését ígéri. A „prémiumnak” számító alkalmazáskínálat jelenleg a következőket tartalmazza: Daily Motion, Időjárás, StartlapTV, EuroSport, YouTube, Bloomberg, Picasa, Skype, Facebook és Twitter. A tévé saját kamerával nem rendelkezik, ha a tévével Skype-olni is szeretnénk, akkor előtte egy kompatibilis webkamerát is kell még vásárolnunk.

Összegzés

A Panasonic TX-L42ET5 nemcsak a Panasonic, hanem a teljes piac egyik legolcsóbb 3D készüléke, és mint ilyen, nem vizsgázott rosszul. Persze több tekintetben is kompromisszumot kell kötnünk, azonban a nyújtott szolgáltatások minősége jelen esetben jól harmonizál a készülék 200 ezer forintot alig valamivel meghaladó árával. Igaz, hogy a nagyjából tízezer forinttal többe kerülő ST50-est jobb vételnek tartjuk, de a TX-L42ET5 sem rossz választás. Főleg akkor, ha valaki mindenképpen LCD-tévét akar, és a 3D-ről sem szeretne lemondani; a passzív 3D ugyanis egy LCD-tévéhez továbbra is erősebb párnak érezzük, mint az aktív 3D-t.

A Panasonic TX-L42ET5-öt a Panasonictól kaptuk tesztelésre, ára kb. 210 ezer forint.