Philips 46PFL9705H 3D LCD-tévé teszt

Menü, távirányító

Nemcsak a tévét, hanem a távirányítót is alaposan átdizájnolta a Philips. Az eredmény ebben az esetben sajnos nem annyira egyértelmű, mint a káva esetében tapasztalt egyediség, mert a funkcionalitást a távirányítónál teljesen alárendelték a külsőségeknek.Ha más pozitívumot nem is, azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a vezérlő ovális formavilága, a megfelelően kemény gombok és az anyagválasztás kiváló, a távirányító fogása remek – csak éppen nagyon kevés rajta a gomb, még a leggyakoribb funkcióknak sincsen saját kezelője.

A fejlesztők alapötlete az volt, hogy a legfontosabb funkciók, úgy, mint a képarányváltás, a színprofilok vagy éppen az Ambilight (de még egy sor más is) egy külön menübe kerüljenek. Ez a külön menü egyetlen gombnyomással elérhető, azonban egy képernyőn csak három opció van, a navigáció pedig nagyon lassú és körülményes a funkciók között. Emellett gond az is, hogy a lassúság a menüben általános probléma…

A menü egyébként természetesen a One UX fantázianevű felület, amely fekete alapon részben grafikus, részben szöveges elemekkel operál. A menü látványosnak nem igazán mondható, de funkcionalitás szempontjából többé-kevésbé rendben rendben van. A One UX kezdpképernyője a távirányító házikó gombjával hívható elő, és ez a felület tulajdonképpen az egyes jelforrások (DLNA, USB, NetTV, Blu-ray lejátszó, PC, stb,) közötti váltásra szolgál, valamint innen érhetők el a részletes beállítások is. Alapesetben természetesen kevés az eszköz, de néhány gombnyomással újakat vehetünk fel a listára.

Ami a beállítási lehetőségeket illeti, itt sok szó nem érheti a ház elejét, a Philips majdnem minden lehetséges opciót belezsúfolt a készülék menüjébe. Lehet állítani például a bőrszínt és a gammát is. Ami kimaradt, és hiányozhat, az egyedül talán csak a háttérfény állításának lehetősége. A skálák viszont nem jók tökéletesek, a gamma esetében például nem abszolút értékek, hanem relatív viszonyszámok alapján kell belőnünk a legjobb értéket. A képjavítók külön, a Perfect Pixel HD almenüben kaptak helyet (pl. local dimming, stb.), és jó pont, hogy ezek a funkciók akár teljesen ki is kapcsolhatók.

Extrák

Csúcskateógirás tévéhez méltó módon a Philips telepakolta extrákkal a 46PFL9705H-t, amelynek talán webes része sikerült a legjobban.

Médialejátszó

A médialejátszó DLNA/UPnP forrásról és USB stickről egyaránt tud fájlokat lejátszani, viszont ha a hálózat alapú hozzáférést vlasztjuk, csak vezetékes kapcsolat áll rendelkezésre. A használhatóság jó, mert a mappaszerkezetet is mutatja a tévé szoftvere, az pedig különösen tetszett, hogy a tévé esetében nem kell előre kiválasztani, hogy filmeket, zenéket vagy képeket akarunk nézegetni, a rendszer az összes kompatibilis fájlt megmutatja, és bármelyiket elindíthatjuk.

A korábban nálunk járt Cinema 21:9-hez képest sok az előrelépés, például most már a HD tartalmak is mennek, de sajnos a formátumtámogatás messze nem tökéletes. A rendszer az AVI mellett az MKV-kat, a MOV-okat és a WMV fájlokat is felismeri, azonban a TS, M2TS egzotikusnak egyáltalán nem mondható fájlokat már figyelmen kívül hagyja. Az MKV-k tekintetében ráadásul eléggé válogatós a rendszer, először is csak azokat hajlandó megnyitni a tévé, amelyekben nem DTS hang van, másodszor, az L4.1-es szintnél magasabb beállítással tömörített filmek esetében a médialejátszó megnyitja ugyan a fájlokat, de periodikus akadozás figyelhető meg. A normál felbontású AVI, MPG és WMV fájlokkal valamint a rippelt DVD lemezekkel tökéletesen boldogul a tévé, már ami a képet illeti. A hangkezeléssel kapcsolatban általános probléma a DTS támogatás hiánya mellett az is, hogy a több hangsávot tartalmazó fájlok esetében csak az első hangsáv elérhető. Feliratkezelés pedig egyáltalán nincs. Az automatikus képarányválasztás a mulitimédiás fájlokal nem 100%-os, de kézzel mindig találtunk jó méretarányt nyújtó beállítást.

A zenefájlokból az MP3, a WMA, az M4A és az AAC használhatók – az AAC fájlok kezelése azonban nem tökéletes, többször volt sebességbeli hiba lejátszás közben. Az audio teljesítmény, ahogyan korábban már említettük, ahhoz elég, hogy alkalmanként zenét hallgassunk a tévén. Ilyenkor néhány gombnyomással egyébként a képernyőt kikapcsolhatjuk, így a zenehallgatás közben a fogyasztás jelentősen lecsökkenthető.

A képek közül továbbra is csak a JPG-ket találja meg a tévé, de ezeket most már legalább bármekkora (ésszerű) méretben, és relatív gyorsan kezeli. A fotók nemcsak USB –s meghajtóról, hanem közvetlenül SD kártyáról is megnézhetők.

NetTV

A Philips netes platformja a kakukktojás a gyártók megoldásai között, mert nemcsak gadget alapon működik, hanem egy majdnem teljes értékű böngészőt is tartalmaz (ami egyébként az Opera lebutított változata). Ami nem működik, az a flash, valamint az általunk kipróbált oldalakon a javascript sem mindig futott le.

A webcímek begépelése a lassú kezelőfelület miatt nem túl kényelmes, a távirányító számgombjain pedig hiába vannak rajta a betűk is, a gépelésnél sajnos nem vesszük ennek hasznát (azaz a számgombokkal nem lehet betűket is beirni itt, ami azért érdekes, mert a gadgeteknél ugyanez a dolog működik). Az Opera alapú böngésző a weboldalakat teljesen jól jelenítni meg, a szélesség pedig mindig igazodik a tévéhez.

Ami a gadgeteket illeti, a YouTube, a Picasa, a MeteoConsult, a Daily Motiorn, a myalbum.com, a funspot, a Volkswagen TV és a ScreenDreams tartalmaihoz férhetünk hozzá, ezek működésére nem térünk ki, mert mindegyikük a szokásos, már unalomig ismételt séma alapján működik.

Ambilight Spectra 3

Az Ambilight a Philips egyik hasznos találmánya, amely nem azért hasznos, mert hangulatvilágítást nyújt, hanem azért, mert azzal, hogy hangulatvilágítást nyújt, szemünket becsapva mélyebbnek mutatja a tévé feketéjét, emellett pedig, minvel nem teljesen sötétben nézzük a tévét, szemünk kevésbé is fárad tévzés közben. A 46PFL9705H-ba is a korábban nálunk járt Cinema 21:9-nél megismert Ambilight Spectra 3 rendszer került.

Az Ambilight működése egyszerű; a tévé hátoldalán elhelyezett LED-ek megvilágítják a tévé mögötti falat, mindig olyan színnel, ami megy az éppen megjelenített tartalomhoz. Ahhoz, hogy az Ambilight megfelelő látványt nyújtson, a tévét kb. 15-20 cm-re érdemes elhelyezni a faltól (ha a talpat használjuk állványnak, a tévé és a fal távolsága éppen megfelelő).

Az Ambilight konfigurálására egy egész menücsoportot kapunk, ahol amellett, hogy a remdzert akárt telesen ki is kapcsolhatjuk, beállíthatjuk például a fal színét is – így a LED-ek által megjelenített színek akkor is pontosan illeszkednek a tévén megjelenített tartalomhoz, ha mondjuk a falunk sárga színű.

Összegzés

A Philips csúcskategóriás tévéje 2D-ben nagyon jó, a kép nemcsak HD tartalommal, hanem normál felbontású tévéadásokkal is szép. A Philips az elektronikát telepakolta mindenféle extrával, amelyek közül a legtöbb felesleges, azonban a local dimming nagyon hasznos, mert tovább javítja a tévé LCD-k között már alapból is az egyik legjobb feketéjét, a pulzáló háttérfény (ami 400 Hz Clear Motion néven fut) pedig a utánhúzás ellen bizonyul hatékony fegyvernek. 3D-ben ugyanakkor az LCD-k legnagyobb ellenségét, a crosstalkot a 46PFL9705H esetében sem sikerült egyelőre legyőzni.

A Philips 46PFL9705H-t Philipstől kaptuk tesztelésre. Ajánlott végfelhasználói ára – cikkünk megjelenésének idején ajándék 3D Upgrade Kit csomaggal – 769 000 forint.