Philips 46PFL9705H 3D LCD-tévé teszt
Képminőség
Ezúttal kezdjük a betekintési szöggel, ami valamiért a 46PFL9705H-n kifog; nincs persze komoly gond, ha a tévét relatív szemből nézzük, akkor minden, oké, de oldalról a színek eléggé kifakulnak.
Nem sikerült tökéletesre a háttérfény elosztása; anak ellenére, hogy a tévé hátsó LED-es megvilágítást használ, a sarkokban és a széleken is megfigyelhető egy árnyalatnyi fényerőgyengülés, bár ezek a hibák normál használat közben egyáltalán nem feltűnőek. Cserébe a fekete képnél szinte egyáltalán nincsen beszűrődő fény, ha a tévét szemből nézzük.
A tévé feketéje a műszeres mérések alapján nagyon jó, ezt azonban lehet még tovább javítani a local dimminggel, amit a menüben a Kép beállítása -> Perfect Pixel HD -> Diamikus háttérvilágítás menüpont alatt kapcsolhatunk ki-be. Ha a bekapcsolás mellett döntünk, akkor háromféle üzemmóed közül választhatunk; van szabványos, legjobb teljesítmény és legjobb kép – ezekkel tulajdonképpen azt adhatjuk meg, hogy a helyi elsötétítés mennyire széles dinamikatartományban mozogjon. A legjobb teljesítményt nem érdemes választani, mert ez teljesen tönkre tudja tenni a részletességet a sötétebb helyeken, a másik két beállítás viszont egészen jó, közülük a legjobb képminőség opciót javasoljuk. Technikai szempontból a Philips local dimming megoldása egyébként kb. olyan fejlett, mint a versenytársaké, a 46 colos modell 192 zónával működik, és filmek esetén valóban tudja javítani a képet.
Egy korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy gyakorlatilag nem számít, hogy 192 vagy 512 zónás a local dimming, a kellemetlen hatásai mindenképpen látszódnak majd, így egyéni ízlés kérdése azt eldönteni, hogy a „világos” fekete vagy a bekapcsolt local dimminggel esetenként jelentkező clouding a zavaróbb. Mondjuk a Philips tévéjénél szerencsére a fekete alapból is van annyira jó, hogy ne kelljen mindenképpen trükközni.
A szürkeárnyalatos tesztet a tévé a szokásosnál is nehezebben teljesítette. Azt megszokhattuk, hogy a sötétebb árnyalatoknál már nem teljesen egyenletes az átmenet, ez szinte minden tévére jellemző. A Philips tévéjénél azonban a teljes tartományra jellemző volt az ingadozás, de legalább színtorzulás nem volt, a szürke mindehol szürke maradt.
Normál felbontású tévadásokkal és DVD lemezekkel a tévé képe, főleg azt figyelembe véve, hogy egy LCD-től van szó, kifejezetten szép, a színek a helyükön maradnak, a képélesség és a részletesség pedig rendben van – az élességgel esetleg játszhatunk, de arra figyeljünk, hogy könnyű túlzásokba esni, akár már a 3-as fokozat is sok lehet. A képjavítókat ezúttal is majdnem mind kikapcsolva érdemes tartani, a fenti Local dimming mellett azonban akad még egy kivélte, a 400 Hz Clear LCD beállítás. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a 400 Hz-es képfrissítés eddig egyetlen tévénél sem tetszett nekünk, és a véleményünket a Philips 46PFL9705H sem tudta megváltoztatni; ez a 400 Hz nem az a 400 Hz. A mozgóképfelbontás javítását a Perfect Pixel HD-n belül alapvetően két helyen is bekapcsolhatjuk. A két menü a Perfect Natural Motion és a 400 Hz Clear LCD – az elnevezések azonban kicsit félrevezetők; előbbi a hagyományos értelemben vett 200 Hz-es képmegjelenítést takarja, köztes képkockák kiszámolásával, utóbbi pedig a scanning backlight eljárást. Azaz, ha csak a 400 Hz Clear LCD-t kapcsoljuk be, akkor lesz egy tévénk, ami 50/60 Hz-en frissíti a képet, de háttérvilágítása másodpercenként százszor ki-bekapcsol. Szerintünk ez a beállítás adja a legjobb eredményt, bár elmosódás a 0,5 ms-os válaszidő miatt alapból sem nagyon tapasztalható. A köztes képkockák kiszámolása viszont már akkor is elektronikát próbáló feladat, ha csak egy képkockát kell kiszmolni, a meglévők közé, három esetén azonban még nehebb a dolog; a Philips tévéje (a többi versenytárshoz hasonlóan) szintén hajlamos hibázni, amellett, hogy a mozgás folyamatossága is zavaró lesz.
HD tartalommal és kikapcsolt képjavítókkal a tévé képe majdnem tökéletes. Amire mindenképpen figyelni kell, az az, hogy a képélességet le kell csökkenteni 1-re – ugyanis a tízfokozatú skála annyira elnagyolt, hogy már 2-es állásban is megjelennek a nagyobb kontrasztú helyeken a fehér árnyékok. Amiért a kép csak majdnem tökéletes, az az, hogy az elektronika bizonytalankodása a sötétebb helyeken néha csökkenti a részletességet. Ettől persze nem lesz rossz a kép, ám ahogy a szürkeárnyalatos tesztből is kiderült, az elektronika a színek terén nem tökéletesen pontos. Ennek oka a korábban már sokat emlegetett overdrive, amivel viszont a gyorsan mozgó objektumok előtt és után lévő szellemképet remekül eltünteti a Philips – hiába, LCD-nél mindent nem lehet egyszerre.
A tévé játékra is egész jól használható, de csak akkor, ha minden képjavítót kikapcsolunk, és a bemenet típusát PC-re állítjuk. Ebben az esetben az input lag kb. 40 ms-ra csökken, ami távolról sem tökéletes, de azért nem is olyan vészes. A tévé természetesen 1:1-es képmegjelenítést is tud, a képélességet viszont ebben az esetben mindenképpen csökkentsük le 0-ra!
Hangminőség
A 46PFL9705H érdekessége, hogy nemcsak elöl található rajta négy apró méretű hangszóró, hanem hátul is van kettő nagyobb. Az összteljesítmény 30 watt, ami másfél-kétszeresét annak, mint amit egy átlagos tévé tud. Ugyanakkor a világot a Philips sem tudja velük megváltani az apróságokkal.
30-as hangerő szintig még egyenletesen és szépen szól a tévé, itt-ott mélyebb hangokat is felfedezhetünk, de efölött a magas hangok kerülnek túlsúlyba, és gyorsan elnyomják azt a kevés mélyet is, amit alacsonyabb hangerőn még hallani. Torzítás nincsen, de ezzel együtt ezek a hangszórók is legfeljebb tévézésre és alkalmi zenehallgatásra jók, filmekhez már semmiképpen sem.

