HTPC vagy médialejátszó?

HTPC vagy médialejátszó? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja azokat, akik főleg netről letöltött filmet szeretnének nézni HDTV-jükön. Cikkünkben a legfontosabb szempontok mentén igyekszünk választ adni minden kérdése. A szempontok nem fontossági sorrendben következnek, hiszen valamennyien (nagyjából) egyformán fontosak.

Beüzemelés

A médialejátszót megvesszük, otthon betesszük a helyére és már működik is – legrosszabb esetben merevlemezt kell beépíteni, ezzel is legfeljebb néhány perc alatt megvagyunk. Hatalmas előny a HTPC-vel szemben, amellyel többnyire sokat kell pepecselni.

HTPC építésekor az első lépés a hardver kiválasztása; vehetünk komplett PC-t készen, vagy összeválogathatjuk a hardvert magunk is. Előbbi mellett egyszerűsége szól (például a Dell ZinoHD kétmagos processzorral és az opciós videokártyával remek HTPC alap) utóbbi mellett rugalmassága, vagyis az, hogy a gép hardveres képességeit minden szempontból saját ízlésünknek megfelelően alakíthatjuk ki, valamint az, hogy a bővítési lehetőségek skálája (és a jövőbeli technológiák adaptálásának lehetősége) szélesebb. Főleg a komponensenkénti vásárlás igényel nagyobb utánajárást és az alkatrészek beszerzése is több ideig tarthat. Ha megvan a HTPC hardvere, messze nem vagyunk még készen; fel kell telepíteni egy operációs rendszert és legalább egy HTPC programot, ami sokak számára szintén nem tartozik az egyszerű feladatok közé – és rendkívül időigényes. Napokat el lehet azzal tölteni, hogy minden paramétert jól belőjünk. Raádásul az örök dilemma is felmerül; Windows vagy Linux alapú gépet építsünk? Előbbi megdobja a költségeket, utóbbi konfigurálása viszont sokkal körülményesebb.

Médialejátszó vásárlása és HTPC építése között félúton van egy köztes lehetőség, vehetünk HTPC-t készen, szoftverrel. Ez a legdrágább megoldás, de cserében egyesíti a médialejátszók és a HTPC-k előnyeit. Idehaza az Ansysnál érdemes körülnézni; a cég magyar, így a saját fejlesztésű HTPC alkalmazásuk lokalizált.

Tippünk: médialejátszó vagy kész HTPC

Kompatibilitás

A médialejátszók célprocesszort használnak, amely semmi esetben sem cserélhető. Azaz a médialejátszó egész életútja során azt tudja csak, amire megvásárlásakor képes – legalábbis ami a kodektámogatást illeti. Hogy egy idén aktuális példával éljünk, ha egy olyan lejátszót veszünk, amely a 3D-s Blu-ray lemezek esetében alkalmazott MPEG-4 MVC kódolást nem támogatja, később sehogyan sem taníthatjuk meg rá. Hasonló a helyzet a DTS hangsávok, a 1080p@60Hz vagy a 1080p@24Hz felbontások támogatásával, a HDMI kimenet meglétével és még sok más egyébbel. Szoftver (firmware) frissítésével egy médialejátszónál csak az apróságokon lehet segíteni, például egy újabb feliratformátum vagy egy újabb konténertípus felvétele azért megoldható. A médialejátszók képessége egyébként többnyire megfelelő, ma már szinte minden masina kezeli a 1080p-s, H.264 kódolású anyagokat – igaz, nem tökéletesen. Majd minden termékre igaz, hogy az 5.×-es profillal tömörített filmeknél (a netről letölthető mkv-k között sok ilyen van) egy-egy bonyolult jelenetnél szaggatás jelentkezhet.

Egy HTPC esetében minden csak azon múlik, hogy van-e elegendő számítási kapacitás (ha nincs, akkor többnyire megoldást jelent a processzor és/vagy videokártya cseréje), illetve, hogy a megfelelő filtereket, kodeket feltelepítettük-e. Akár egy többéves PC is megtanítható például 1080p-s H.264 kódolású filmek kezelésére egy 8000 forintos videokártya segítségével, vagy a 1080p@24 Hz-es felbontás használatára egyszerű drájverfrissítéssel.

Még egy fontos különbség: a médialejátszók túlnyomó többsége nem tartalmaz tévétunert, így DVR-ként biztosan nem tudjuk használni őket.

Tippünk: HTPC

Kezelőfelület, személyre szabhatóság

Fenti gondolatmenet után nem meglepő, hogy ismét a HTPC van előnyben, ha a kezelőfelületet vagy annak testre szabhatóságát vizsgáljuk. Mivel a médialejátszót készen vesszük, a kezelőfelületet is adott. Néhány típusnál változtatható a külső, és esetenként egészen látványos felület is kialakítható, de filmborítók és filminformációk letöltésére csak nagyon kevés típus képes. A HTPC esetében ezzel szemben rengeteg média center alkalmazás közül választhatunk, amelyek jellemzően gyorsabban reagálnak és több információt jelenítenek meg – de beállításuk szintén időigényes és sokszor tartalmazhatnak bosszantó hibákat is.

Tippünk: HTPC

Hardveres képességek

Amint arról korábban már szó esett, a médialejátszók hardvere célhardver, a bővítésre így nincs nagyon lehetőség. Azt leszámítva, hogy ezek a masinák külső merevlemez és esetenként Blu-ray/DVD olvasó és WiFi adapter fogadására alkalmasak, nemigen tudjuk a tudásukat bővíteni. Emellett adott a távirányító is, és billentyűzet használatára egyáltalán nincs mód. A HTPC esetében azonban nem jelent gondot egy-egy extra hardver beépítése – egy nagyobb, erősítő méretű gépházba pedig egyes hardverekből (például tévétuner, HDD) akár több is beépíthető. Ha nincs, vagy lassú a WiFi, ennek pótlása, fejlesztése sem akadály.

Tippünk: HTPC