Európa elmarad az e-hulladék újrahasznosítási céljától

Az EU-s szabályok betartásához (ami minden olyan termék újrahasznosítását megköveteli, amelynek van akkumulátora vagy konnektorba dugható) Svédország és Norvégia járnak a legközelebb, hiszen az elektronikus hulladék 85 százalékát újra tudják hasznosítani. Leghátul Románia, Spanyolország és Ciprus kullognak, 20 százalék alatti aránnyal. Magyarország a középmezőny alatt foglal helyet, hiszen amíg a vezetők lakosonként 15-16 kg elektronikai hulladékot adnak le (Románia 1 kg-ot), addig itthon ez 4,3 kilogramm volt tavaly. Persze mi még az általános szelektív hulladékgyűjtésben sem állunk jól, ezen a téren is van hova fejlődnünk. Az e-hulladékot a benne lévő arany és ezüst miatt megérné egyébként újrahasznosítani, amellett persze, hogy eldobni meg a gyakran használt nehézfémek, ólom és higany miatt nem szabadna.

Az „EU” az újra nem hasznosított elektronikai hulladékokat vagy illegális lerakókba teszi, vagy (1,3 millió tonnát) Afrikába viszi, ahol egy kis részét javítás után tovább használják, a többinek a környezet látja kárát. Az EU egésze ezen 1,7 milliárd eurót veszít, a környezeti károk azonban ennél sokkal jelentősebbek lehetnek. A belföldi újrahasznosítás sem megfelelő, egy hűtőgépből általában kiszedik a sok rezet tartalmazó kompresszort és hűtőrendszert, a többit egyszerűen kidobják – pedig más részeket is lehetne hasznosítani. A helyzeten csak a tudatosabb felhasználók, valamint a e-hulladék leadóhelyek jobb népszerűsítése segíthetnek – esetleg szigorúbb hatósági fellépés, ennek azonban nem sok esélyét látjuk.