Mindent tud a Panasonic okos műszerfala
A szuperokos vezetőfülke minden eleme működik a gyakorlatban is, de éles bevetés előtt még sokat kell tesztelni.
Napjaink autói egyre több mindent tudnak, de ez még semmi ahhoz képest, amit a Panasonic saját fejlesztésű rendszere tud – a gond csak az, hogy jobb esetben is még legalább öt évet kell várni a bevezetésére. Pedig a rendszer már most is remekül működik, az ufóra egyáltalán nem emlékeztető műszerfalról pedig messziről látszik, hogy az információcsere leegyszerűsítésére törekedtek a Panasonic mérnökei. A rendszer három kijelzőből áll, ezek közül a kormány mögött elhelyezkedőnek jut a kiemelt szerep: ez jeleníti meg a fontos információkat, érintőképernyője pedig a gombokat is helyettesíti. További fontos kellékek a karosszériára telepített kamerák, amelyek nemcsak a parkolást és a tolatást könnyítik meg, hanem vezetés közben is segítenek az információ feldolgozásában. A GPS például a kiterjesztett valóság mintájára a monitoron megjelenő, de a valóságos környezetet mutató képen jelzi, hogy hol kell befordulni, és itt látjuk azt is, ha az előttünk haladó autóhoz túl közel mentünk. A cockpit természetesen a vezetők azonosítására is alkalmas, egyszerűen a mobiltelefon alapján; azonosítás után amellett, hogy a szék, a kormány és a tükrök kényelmes helyzetbe állnak, az autó segít akár a nem fogadott hívások kezelésében is.
A Panasonic rendszerének igazi erejét azonban az adja, hogy képes kapcsolódni az ITS-re, azaz az Intelligens közlekedési rendszerre, amelynek kiépítése azonban még Japánban is csak most zajlik – részben ezért is kell még éveket várni az intelligens műszerfal bevezetésére. Lényege, hogy az utcákra rengeteg kamera kerül, amelyek segítenek a veszélyes helyzetek feltérképezésében. Például ha egy kereszteződésben gyalogos akar lelépni, vagy egy autó fordulna ki valahonnan, akkor azt előre látjuk, de az ITS alkalmas a közlekedési dugók kiszűrésére, parkolóhelyek keresésére és más autók, mint veszélyforrások feltérképezésére is. Rengeteg nagyvállalat közreműködésével készül, többek között a Cisco, a Pioneer, a Panasonic, az NEC, a Nissan, a KDDI és a Suzuki is részt vesz a projektben.
Nyilván a hatalmas méretű LCD-k és a hatalmas fejlesztési költségek miatt a rendszer elég drága, de a projekt vezetőjétől megtudtuk, hogy több autógyár is érdeklődik a rendszer iránt – és az a jó hír, hogy nemcsak japán márkák, hanem amerikai és európai gyártók is. Az ugyanakkor kérdéses, hogy az EU alapelveivel egy ilyen megoldás hogyan egyeztethető össze, mert elég sok személyes adatnak minősülő információ kerülhet a kamerát üzemeltető rendszer kezébe, és az ilyet nem „szoktuk” szeretni.
