Meghátrált a Google: átalakítja keresőjét az EU országaiban

Nem először fordul elő, hogy Európában ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást eltérő feltételekkel kell értékesíteni/nyújtani; a legemlékezetesebb eset eddig a Microsofthoz volt köthető, a redmondi vállalat az Európai Unió területén csak Média Player és Internet Explorer nélküli Windowst hozhat forgalomba, a telepítés után pedig fel kell ajánlania több alternatívát a független gyártók böngészői közül is. Mindezt azért kell megtennie, mert az EU szerint a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével akkor, amikor ezeket a szolgáltatásokat beépítette saját operációs rendszerébe.

Az EU szerint az erőfölénnyel való visszaélés a legnagyobb probléma a Google esetében is; a keresőóriás versenytársai azt kifogásolják, hogy a Google a keresőbe számos olyan szolgáltatást integrál, amely ellehetetleníti a versenyt. Néhány példa: ha egy címre keresünk rá, akkor a szöveges találatok mellett a Google saját térképszolgáltatásából is ad eredményt (tipikusan megmutatja a helyszínt), de egyes országokban már repülőjegyet is lehet (szinte) közvetlenül a keresőből vásárolni. Azon lehet vitatkozni, hogy a Google valóban visszaél-e erőfölényével, vagy sem (azaz, hogy a szolgáltatások integrációjának célja az, hogy releváns találatokat adjon a rendszer, vagy az, hogy a versenytársakat kiszorítsa), azon viszont nem, hogy a Google integrációja sok esetben a specifikus szolgáltatásokat valóban ellehetetleníti. A kérdést azért nehéz eldönteni, mert nem teljesen egyértelmű, hogy a kereső esetében mondjuk a térképszolgáltatás önálló szolgáltatásnak minősül-e vagy sem – a Google álláspontja szerint nem, a versenytársak viszont amellett kardoskodnak, hogy igen. Ez azért fontos, mert utóbbi esetben a Google a jog szerint visszaél piaci erőfölényével, amennyiben csak saját termékét integrálja, és másokkal nem köt szerződést.

Az EU vizsgálatot indított az ügyben, amely részben máris megoldást hozott: a Google önként vállalta, hogy a keresőbe kevesebb saját szolgáltatást épít be, és több lehetőséget ad az alternatív platformoknak. Hogy a gyakorlatban ez pontosan mit jelent majd, azt még nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a Google a saját szolgáltatásokat jelölni fogja, és minden saját link mellé három alternatív szolgáltató ajánlatát is be fogja építeni. A felek úgy döntöttek, hogy egy hónapig tesztelik a megoldást, majd az eredmények kiértékelése után döntenek arról, merre tovább. A dologgal kapcsolatban azért kicsit szkeptikusak vagyunk; mi van például akkor, ha egy adott területen tíz alternatív szolgáltatás is van? Azért arra a Google sem kötelezhető, hogy minden ajánlatot feltűntessen, ha viszont választani kell, akkor újabb probléma merül fel: mi képezze a választás alapját? Emellett képzeljük ez azt a nem elhanyagolható valószínűséggel bekövetkező forgatókönyvet, hogy az alternatívák megléte ellenére a felhasználók továbbra is a Google megoldásait használják, egészen egyszerűen azért, mert azt szokták meg (vagy, mert sok esetben relevánsabb találatokat kaphatnak). Ebben az esetben a módszer látszólag eredménytelen lesz, és más megoldást kell találni csak azért, mert a felhasználók nem akarnak váltani…