Gyors boot lehet a Windows 8 legkedveltebb újítása
A Windows 7 sebessége sokat fejlődött az elődökhöz képest, azonban a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának ideje nem változott érdemben – főleg nem akkor, ha a felhasználók egy sor olyan alkalmazást is telepítettek, amelyek az operációs rendszerrel együtt elindultak. A Windows 8 végre áttörést hozhat e téren, amint az Steven Sinofsky Windows 8-cal foglalkozó blogjából kiderül.
A számítógép indításakor az első hosszabb lélegzetvételű esemény a POST, amely során a BIOS feltérképezi és ellenőrzi a hardvereket. Ezt követően az operációs rendszer betölti a kernelt, az illesztőprogramokat és a rendszereszközöket, majd a felhasználók által telepített alkalmazások következnek. A folyamat egyik leghosszabb része a kernel betöltése, ezen gyorsíthat sokat a Windows 8-ban egyelőre csak „fast boot”-ként, azaz gyorsindításként szereplő opció: a Windows 8 a kernel tartalmát a RAM-ból egyszerűen kiírja a merevlemezre, azaz hibernálja, míg az alkalmazásokat a korábbi gyakorlatnak megfelelően, rendeltetésszerűen állítja le. Indításkor a folyamat ellenkező előjellel játszódik le, és ahelyett, hogy a kernel szépen fokozatosan, lépésről lépésre töltődne be, egyszerűen csak beolvasásra kerül – amivel rengeteg idő takarítható meg.
A Microsoft saját mérései alapján 30-70%-kal csökken a boot ideje, amit azért némi kétkedéssel fogadunk, részben azért, mert az alkalmazások továbbra is a szokott módon indulnak el, részben azért, mert főleg asztali gépeknél a BIOS is el tud szöszmötölni 10-15 másodpercet (igaz, az újabb gépekben már sokszor UEFI van, ami sokkal gyorsabb). Minden esetre, ha egy rendesen megpakolt, kb. 2 perc alatt elinduló Windowst fel lehet majd gyorsítani másfél percesre, már az is nagy eredménynek számít.
A fast boot nagy előnye a hibernáláshoz képest az, hogy csak a kernelt tárolja el leállításnál, ezért sokkal gyorsabb, mint a teljes hibernálás (4 Gbájt kiírása HDD-re akár 1 percig is eltarthat, de még egy gyors SSD-vel sincs meg 10-12 másodperc alatt). Persze érdekes lesz a gyakorlatban is látni a rendszert, mert így látatlanban azt mondjuk, hogy SSD-vel messze nem lesz akkora az elérhető nyereség (de legalábbis nem lesz annyira látványos), mint hagyományos HDD-vel. A rengeteg szóba jöhető megoldás közül a Microsoft azért ezt a verziót választhatta, mert egyrészt a gép ily módon hálózati áram nélkül is megőrzi az adatokat, másrészt pedig, a programok egyedi indítása miatt, a felálló oprendszer (majdnem) friss, olyan, mintha tényleg nulláról indult volna. A hibernálás és az indítás sebességének felgyorsítására az adatok a HDD-re tömörítve kerülnek.
A Microsoft szerint a felhasználókra nézve nem jár hátránnyal, ha a kernel nem teljesen „szűz”, ezért a fast boot opció alapértelmezés szerint aktív lesz. Természetesen kikapcsolni ki lehet majd, de, hogy ehhez a végleges verzióban mennyire kell majd bogarászni parancssoros üzemmódban, azt egyelőre nem lehet tudni.
