Skip to main content

Honor 3C Lite (Honor Holly) okostelefon teszt

FacebookFacebookFacebookFacebook
A Honor termékpalettáján most egy újabb belépő szintű mobil jelent meg, amely azonban nem lett elég olcsó.

Hirdetés
Pages1/2/3/4

Hardver

A telefon nem okozott csalódást, hiszen a középkategória alsó szegmensében teljesen megfelelő, az átlagos igényeket bőven kielégítő, de a jelenlegi csúcshoz képest azért jóval gyengébb hardver került bele. Amely nem is köthető semmilyen módon az anyavállalathoz: amíg a Honor 6-ban a Huawei saját rendszerchipje teljesített szolgálatot, addig a Honor 3C Lite-ban a MediaTek négymagos processzora, a már sok más készülékből is ismerős MT6582 dolgozik. Ebben a modellben 1,3 GHz-en. A hozzá tartozó GPU a Mali-400-as. A chippel egyébként nekünk nincsen különösebb gondunk, nem túl gyors persze, de azért sebessége bőven megfelelő. Azért viszont kár, hogy a memória mérete is a Lite-osítás áldozatául esett, így ebben a telefonban már csak 1 GB-nyi az operatív tár mérete. Ez főleg akkor érezteti hatását, ha egyszerre több program is meg van nyitva. A belső tárhely viszont 16 GB-os, ami a kategóriában még messze nem mondható általánosnak – ez mindenképpen pozitívum. A kapacitás ráadásul bővíthető, igaz, csak 32 GB-tal, mert a chipset az ennél nagyobb microSD-kártyákat nem látja. SIM-ből, ahogyan már említettük, akár kettőt is lehet használni. Viszont sem a memóriakártya sem a SIM-ek nem cserélhetők az akkumulátor eltávolítása – vagyis a telefon kikapcsolása – nélkül.

Tesztprogram Pontszám
AnTuTu 5 18734
Geekbench 3 (single) 351
Geekbench 3 (multi) 1181
GFXBench 3.0 T-Rex (onscreen) 7 fps
GFXBench 3.0 T-Rex (offscreen) 4,2 fps
GFXBench 3.0 Manhattan (onscreen) n/a
GFXBench 3.0 Manhattan (offscreen) n/a
Browsermark 2.1 907
Sunspider 1.0.2 (a kisebb érték a jobb) 1430 ms

Mivel a MediaTek MT6582-es már régi jó ismerősünk, a teljesítménye nem okozott meglepetést. A rendszerchip a hétköznapi feladatokra bőven elég, az alkalmazások megfelelő sebességgel futnak, és a készülék akkor sem feltétlenül jön zavarba, ha egyszerre több alkalmazás is meg van nyitva. Ilyenkor viszont a RAM azért szűk keresztmetszet lehet, tehát ha az appok váltása között meg-megtorpan a mobil, azon azért nem kell meglepődni. Valamint az is gyakran előfordulhat majd, hogy amikor egyszerre több weboldalt nyitunk meg, és mozgunk közöttük, akkor azokat minden alkalommal újra betölti a készülék. A menü sebessége viszont teljesen rendben volt: az animációk nem túl gyorsak ugyan, de cserébe folyamatosak. A Mali-400MP2 viszont gyenge, a telefonon a játékok többsége nem fut megfelelően.

A kijelzőn a Huawei nem spórolt, az 5 colos panel IPS technológiával készült, felbontása pedig 720×1280 pixel, vagyis HD. Aki nem tudna a PPI érték nélkül aludni, annak eláruljuk, hogy a bűvös szám ezúttal 294. A kijelző összességében nem lóg ki sem felfelé sem lefelé, ma már a középkategóriában is elvárható, hogy a telefon a megjelenítés terén ne késztesse használóját kompromisszumokra. A specifikációból sajnos nem derül ki, hogy a kijelzőt védő üveg speciális-e – tippünk az, hogy nem, hiszen a gyártók, ha Gorilla Glass vagy különlegesen karcálló megoldásról van szó, akkor azt szeretik világgá kürtölni. A panel színei szépek, és a betekintési szögek is jók – ugyanakkor „zero gap” technológia nincsen, így az üveg és a kijelző közötti rés miatt meglévő belső tükröződés negatív hatásaival számolnunk kell. Ezt azért nem kell túlmisztifikálni, csupán az átlagosnál kicsit nagyobb tükröződésről van szó. A színhelyesség 7000K, ami elég közel van az optimálisnak vélt 6500K-s értékhez – tegyük hozzá, hogy szerencsére, mivel korrekcióra nincsen lehetőség. A maximális fényerő 468 cd/m², ami nemcsak egy IPS-paneltől nem rossz érték, hanem úgy általában sem. A kültéri láthatóság ezzel együtt is legfeljebb csak átlagos, a belső tükröződés miatt.

A Honor 3C Lite a kommunikációs adapterek tekintetében a minimumra szorítkozott, ami nem túl nagy meglepetés, hiszen ezt legnagyobb részben a rendszerchip határozza meg; márpedig a korábban nálunk járt MT6582-es SoC-vel szerelt telefonok eddig sem jeleskedtek ezen a téren. Az LTE-ről és az NFC-ről nyílván le kell mondanunk, és a HSPA adapter sebessége is csak 21/5,76 Mbps. A WiFi n-es, a Bluetooth adapter pedig a 4.0 szabványt ismeri. GPS van (A-GPS), és nem kell lemondani a menet közbeni rádióhallgatásról sem. A szenzorok listáján gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő és digitális iránytű is szerepel, a microUSB viszont extra funkciókat nem nyújt.

Üzemidő

A Honor 3C Lite-ot egy 2000 mAh-s akku látja el energiával, így a szokásos sablon szerint egynapos üzemidőre számíthatunk. Különösebb energiagazdálkodási lehetőségek nincsenek a gyári fimrware-ben az egyetlen érdekes lehetőség az, hogy a mobilt időzítő segítségével is ki illetve be lehet kapcsolni.

Use the pager below
//
Pages1/2/3/4
//