Ecovacs Deebot D62 robotporszívó teszt
Tapasztalatok
A dobozából kipakolt robot telepítése természetesen egyszerű feladat. Mindössze az oldalkefét kell a helyére pattintani, illetve a dokkoló kinyúló karját kell a dokkolóra illeszteni. A robot a főkapcsolójánál bekapcsolva már kész is a munkára. Persze mint minden Ni-MH akkumulátoros eszköznél, az első használat előtt célszerű az akkumulátort teljesen feltölteni.
Az Ecovacs Deebot D62 egy véletlenszerűen mozgó robot. Nem készít térképet a lakásról, nem navigál okosan. Az akadályoknak ütközve látszólag véletlenszerűen irányt váltva folytatja a munkát mindaddig, amíg az akkumulátora le nem merül. Mivel nincsenek távolságérzékelői, az akadályokat az ütközés előtt nem látja, így nem is tudja elkerülni azokat. Minden esetben ütközéssel érzékeli a falak és a bútorok helyét a lakásban.
A D62 teljesen lemerült akkumulátorainak feltöltése kb. 3 órát vesz igénybe, ezután pedig 80-90 percig üzemel akkumulátorról. Mivel nem készít térképet, a dokkolót véletlenszerű mozgással találja meg. Ahhoz, hogy észrevegye, át kell, hogy haladjon a dokkoló által kibocsátott infra jeleken. Ha a robot rossz szobában van, akkor egy idő után feladja ezt és falkövető módra vált, abban bízva, hogy előbb utóbb a lakásban körben járva eljut a dokkolóig. Nálunk az esetek nagyon nagy százalékában a készülék a két módszer valamelyikével megoldotta a problémát. Amikor nem a dokkolón találtuk, akkor ott általában valami más volt a probléma, többnyire széthagyott játékok a földön, vagy valami ilyesmi.
A dokkoló fogyasztása a töltési ciklus elején 24-25W, de ez folyamatosan csökken. A szintentartó fázisban 1-1,5W körül fogyaszt, ami véleményünk szerint elfogadható.
A véletlenszerű robotokat szeretjük az etalonnak tartott Roomba modellekhez hasonlítani. Az Ecovacs robotjai nagyon jó közelítéssel tudják azt, amit a Roombák is, így nagyon ritkán akadnak el. De minden trükköt nyilván nem ismernek. Az egyik leglátványosabb, hogy egy pici helyiség esetén is másfél órán keresztül takarítanak, nem ismerik fel, hogy az adott méretű hely kitakarításához 20-30 perc bőven elegendő lenne. Így volt ez az előd modellnél is, és ezen a D62 esetén sem változtattak a mérnökök.
A Deebot D62 nem tűnik nagyon hangosnak, de nem is a leghalkabb robot. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a mérések alapján valóban csak 58-60 dB zajt bocsát ki. Persze ha az ütközések, illetve a padlólap fugáin átugráló első kerék zaját nem számítjuk. Azok ugyanis rontanak egy kicsit az összképen, de a D62 összességében nem számít zajosnak.
A takarítás minőségével az első pillanattól elégedettek voltunk, meg is lepett, hogy milyen szép tisztán tartotta a padlót. Pedig volt mit összeszedjen, a portartály szépen meg is telt. Ellenőrzésképpen egy alkalommal leállítottunk minden robotot néhány napra, hogy gyűljön a lakásban a kosz. Majd elindítottuk a Deebot D62-t, hogy takarítsa ki a nagyjából 80 m2-es alsó szintet. A portartály az előzetes elvárásoknak megfelelően szépen megtelt, de a teszt csak ezután jött. Az ellenőrzést az általunk egyik legjobbnak vélt Neato XV Signature Pro-ra bíztuk. Mivel a Neato szisztematikusan takarít, biztos, hogy mindenhova eljut, az erős szívómotorja pedig többnyire mindent összeszed. Az eredmény nagyon meglepő volt. A Neato alig tudott valamit összeszedni a Deebot után.
Az ilyen robotok egyik sarkalatos pontja a karbantartásigény szokott lenni. Az előd modell ezen a területen nagyon jól teljesített, de a módosított kefe nyilván nem csak a takarítás minőségén változtatott. A sejtéseink némileg beigazolódtak. A kefés részen valamivel több hajszál akadt fent, mint korábban, de a többség a henger végén a tengelyekre csavarodott fel. Bár úgy tűnik, hogy a hajszálakból a roboton belülre nem nagyon jutott, a tengelyek végeit havonta legalább egyszer célszerű letisztítani. Az Ecovacs Deebot D62 a véleményünk szerint közepes karbantartást igénylő robot.
