Sony SmartWacth 2 okosóra teszt

Kényelmi funkciók

A Sony SmartWatch 2, mint minden okosóra, elvileg azt a célt szolgálja, hogy a telefont ne kelljen minden egyes alkalommal, amikor üzenete kapunk, vagy valami más történik, kivenni a zsebünkből. Ennek fényében a hardver képessége csalódást kelt, abból a szempontból legalábbis mindenképpen, hogy az órán nincsen se mikrofon se hangszóró, beszélgetni tehát nem lehet vele.

Bár van híváskezelő, fentiekből adódóan ez csak akkor lehet hasznos, ha a hívást el akarjuk utasítani, vagy amúgy sem a mobilon, hanem headseten vagy kihangosítóval beszélnénk – egyébként viszont így is, úgy is biztos, hogy ki kell venni a mobilt a zsebünkből. Sajnos nem ez a terület az egyetlen, ahol a hardver és a szoftver nincs összhangban; a SmartWatch 2 rendelkezik például ébresztés funkcióval, a mérnökök csak éppen arról feledkeztek meg, hogy nincs, ami szóljon. A kütyü jobb híján rezeg, így ahhoz, hogy az órára keljünk fel, éjszaka is viselni kell – viszont a korán kelők cserébe nem verik fel az egész lakást. Kár, hogy az órával alvás egyben kilövi annak az esélyét, hogy az eszközt éjszaka töltsük fel.

Az viszont hasznos, hogy az Androidban megtalálható, fentről lehúzható értesítési tárhely az órában is helyet kapott, itt ugyanis egyben láthatjuk az összes eseményt. A történéseket egyébként az óra a programok ikonja mellett is jelzi, az SMS, a hívásnapló vagy éppen a levelező mellett sárga körben látszik, hogy hány esemény történt a legutóbbi ellenőrzés óta.

Az apró méretű kijelző miatt természetesen a Sony órája sem alkalmas arra, hogy szöveges üzeneteket vagy bármilyen más szöveget begépeljünk, viszont a telefonon létrehozhatunk sablonokat, amelyeket az óra képernyőjének segítségével felhasználhatunk. A „Kicsit kések, bocs.” üzenet például gyakran jól jöhet.

Programok

Amint korábban már említettük, a SmartWatch 2-re jelenleg nagyjából 150 alkalmazás érhető el. A készüléken gyárilag alig van valami, a híváskezelőt, az email, a Gmail, a Messaging, a nem fogadott hívások (Missed call), a diavetítés és a Twitter appokat, ha szükség van rájuk, magunknak kell feltelepíteni. Az alkalmazásboltból további szoftverek tölthetők le, amelyek az órán gyárilag megtalálható ébresztés, zseblámpa és stopper appokat egészítik ki.

Sajnos a minialkalmazások nem feltétlenül a legjobb módon működnek. A tárcsázó például, amely a névjegyeket is tartalmazza, nem cache-sel, mindig a telefon regiszteréből olvassa ki az adatokat. Bár ez első hallásra még jó is lehetne, hiszen így biztos, hogy mindig csak az aktuális állapotot látjuk, a valóságban nem az, mert a listák betöltése elég lassú. A névjegyek között például örökkévalóságnak tűnik a navigáció, a tárcsázás pedig botrányosan lassú. Az Email (csak Sony mobilokkal működik), a Gmail és az SMS alkalmazással a telefonon lévő üzeneteket nyithatjuk meg, és akár végig is olvashatjuk őket – többnyire eredeti formában. A linkeket az óra például eltávolítja, pedig lehetne olyan opció, hogy hivatkozás megnyitása a telefonon. Az Email üzeneteket az óra csak saját memóriájában jeleníti meg olvasottként, a telefonban a változtatások nem jelennek meg – döntse el mindenki maga, hogy ez jó ötlet-e vagy sem.

A Gmail esetében már megadható, hogy kérjük-e az átvezetést, míg az SMS-eknél mindig olvasott lesz az üzenet. Ebben a három alkalmazásban közös, hogy a menü gomb megnyomásakor jobbról beúszik egy menü, amivel a telefonra „küldhetjük” az éppen olvasott üzenetet. Az órán az Ébresztő és a Zseblámpa is megtalálható – előbbiről már írtunk, utóbbi funkciója pedig csak annyi, hogy teljesen fehérre változtatja az óra kijelzőjét. A Stopper, a Nem fogadott hívások, az Eseménynapló és a Twitter funkciói egyértelműek, míg a szintén külön telepítést igénylő Diavetítés a képnézegetőben megjelenő fotókat hozza el az óra kijelzőjére. Az LCD-t nyilván nem képnézegetésre tervezték, a dolog előnye annyi, hogy a fotókat akár meg is lehet osztani, így elég a mobillal fényképezni, a Facebookra való feltöltést már lehet az órán végezni.

Ha az órára további szoftvereket szeretnénk feltölteni, akkor a telefonon futó társalkalmazás segítségével tudunk a Play Store-ban direkt a SmartWatch 2-re írt alkalmazások között keresni. Az órára optimalizált appok száma jelenleg 150 körüli, így nem túl nehéz eligazodni közöttük – de a tájékozódást az is segíti, hogy keresés előtt megadhatjuk azt is, hogy milyen kategóriából szeretnénk találatokat. A repertoárban van naptárprogram, lépésszámláló, személyi edző, egy sor játék, navigációs kiegészítő, stb. Közösségi szoftverből viszont kevés van, jóformán csak a Twitter és a Facebook érhető el natív módon. Még szerencse, hogy a WatchIt segítségével, kerülőúton ugyan, de hozzáférhetünk más üzeneteinkhez is. Ami gondunk még volt a szoftverekkel, az az, hogy a Sony hivatalos alkalmazásai sem működtek feltétlenül zökkenőmentesen. A Smart Camera Extension például elvileg arra lenne jó, hogy a mobil kamerájához egy mobil nézőkét és exponálót kapjunk (mondjuk önarckép készítéshez), viszont az app nemcsak, hogy lassú volt, hanem sokszor ki is fagyott.

Az appok többsége fizetős – igaz, nem sokat kell a programokért adni, a többség 1, legfeljebb 2 dollárba kerül. Ha a keresésnél az optimalizált appok helyett a „működik az órával” típusú keresést végzünk, akkor 250 szoftver közül válogathatunk, de a kínálat már meglehetősen híg – egy kártyajáték például hiába indul el, az óra alacsony felbontású kijelzőjén biztos, hogy használhatatlan lesz.

Üzemidő

Az óra normál használattal simán kibír három napot, viszont úgy vettük észre, hogy a telefon egy kicsit gyorsabban merül (mi egy Xperia SP-vel párosítottuk a mobilt). Ebben biztosan szerepe van annak, hogy a kütyü nem ismeri a Bluetooth 4.0 szabványt, így a folyamatos kapcsolat jobban próbára teszi a telefon akkumulátorát. A töltéshez külön töltőfejet nem kaptunk, viszont bármelyik mobil töltője megteszi. A Sony SmartWatch 2-t gyorsan, 31 perc alatt fel lehet tölteni.

Összegzés

A SmartWatch 2 a Sony harmadik próbálkozása a piacon, ami bizonyos területeken meglátszik (jó a dizájn, vízálló a tokozás, az óra nem csak Sony készülékekkel működik), máshol viszont nem (az UI nem elég reszponzív, fontos hardverek maradtak ki, az e-mailek kezelése nem elég jó). A Sony összességében véleményünk szerint nem tudott előnyt kovácsolni abból, hogy a Samsunggal szemben nem az első generációnál jár, így a SmartWatch 2 sem lett az a termék, amely megteremthetné a tömeges igényt az ilyesfajta kütyük iránt.

A helyzet az, hogy egyelőre nem gondoljuk úgy, hogy jó vétel lenne az óra – de ez tulajdonképpen igaz volt a Galaxy Gearre is. Ha másért nem, akkor azért biztosan megéri várni, mert a jelek szerint a Microsoft, a Google és az Apple is dolgozik hasonló terméke(ke)n. Mielőtt választanánk, érdemes lehet megvárni, ezek a vállalatok milyen koncepcióval rendelkeznek.

A Sony SmartWatch 2-t a Sonytól kaptuk kölcsön a tesztelés időtartamára. Az óra ajánlott végfelhasználói ára 49 ezer forint.