Samsung Galaxy Gear okosóra teszt

Kezelőfelület

A Samsung Galaxy Gearen az Android 4.2-es változata fut. Bár az operációs rendszer teljes értékű, az óra nem használható önállóan, a munka nagy részét ugyanis sok esetben nem maga a Gear, hanem a vele párosított okostelefon végzi. Ez magyarázza, hogy a koreai vállalat miért a Bluetooth kapcsolat mellett tette le a voksát: mivel az óra és a telefon között folyamatos a kapcsolat, a leginkább energiatakarékos megoldást kellett választani.

A Galaxy Gear jelen pillanatban sajnos csak a Galaxy Note 3-mal és a 2014-es Galaxy Tab 10.1-gyel kompatibilis. Ennek oka valószínűleg prózai, és arra vezethető vissza, hogy a készülékeknél a firmware-ben a Samsung sok óraspecifikus megoldást alkalmaz. Az ígéretek szerint a Gear minden olyan eszközzel kompatibilis lesz, amelyik megkapják az Android 4.3-at, a Galaxy S4 mini, S4 Active, S4 Zoom, a Mega 5.8 és Mega 6.3 pedig október végén kap egy frissítést az Android 4.2 mellé. Bár egyelőre az látszik, hogy a koreai gyártó arra nem akar törekedni, hogy az okosóra (illetve utódai) minden Samsung készülékkel kompatibilisek legyenek, arra azért lehet számítani, hogy idővel (akár már jövőre) a közép- és felsőkategóriás modellek is támogatni fogják a Galaxy Gear különböző verzióit.

Az óra és a készülék párosítása manuálisan és az NFC technológia segítségével automatikusan is történthet. Igazából a művelet egyik esetben sem tart tovább egy percnél, és a folyamat lépései (kézi párosítás esetén) adják magukat.

Bár a Galaxy Gear az Androidot futtatja, mivel nem egy okostelefonról van szó, az UI-val szemben támasztott követelmények teljesen mások. A kezelőfelület még nyomokban sem emlékeztet arra, mint amit egy okostelefon esetében megszokhattunk, ráadásul az óra kijelzője annyira apró, hogy a megszokott kezelési módok sem működnek – mivel egyszerre nem fér ki sok információ a képernyőre, így nincs igazán helye gomboknak (kétujjas nagyítás azért van, de ez is elég idétlenül kivitelezhető).

A telefonoknál megszokott kezdőképernyők helyett egyetlen főképernyőt és rengeteg kártyát kapunk, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Mindegyik felület a teljes képernyőt elfoglalja, így közöttük értelemszerűen jobbra-balra simítással tudunk váltani. A főképernyőn fentről a kamerát „húzhatjuk be”, egyébként viszont ez a mozdulat a visszalépésre szolgál. Lentről, feltéve, hogy a főképernyőn vagyunk, a tárcsázó ugrik elő. A töltöttségi szintet és a Bluetooth kapcsolat állapotát úgy ellenőrizhetjük, hogy két ujjal duplán kattintunk a kijelzőre; a felugró képernyőn továbbá a hangerőt és a fényerőt is állíthatjuk. Az órán lévő gombbal bekapcsolni lehet a kütyüt, vagy szintén visszaléphetünk, duplán megnyomva pedig elindíthatunk vele egy appot.. Tulajdonképpen a kezelést sikerült a lehetőségekhez képest egészen jól megoldani, ami azzal együtt, hogy a szoftver reszponzivitása az IFA óta sokat fejlődött (az UI a tesztkészüléken teljesen folyamatosan és hiba nélkül működött), kényelmessé teszi a használatot.

A vezérlésre az S Voice is használható (feltéve, hogy a társított eszköznek van internetkapcsolata), amellyel nemcsak hívásokat kezdeményezhetünk, hanem akár SMS-t is írhatunk – kár, hogy ez a funkció magyarul nem működik –, elindíthatunk alkalmazásokat, stb. Az S Voice tulajdonképpen még hasznos is lenne, ha nem lenne sokkal lassabb és körülményesebb, jól működne „hunglish-ul” is, és nem kellene hozzá internet (így ugyanis külföldön, repülőn stb.) nem működik.

A szó szoros értelmében testreszabási lehetőségekről nem beszélhetünk, ugyanis ami a külsőt illeti, egyedül a főképernyő, vagyis az óra számlapja az, ami változtatható, valamint a háttérszín. Ez utóbbin viszont nem igazán érdemes sokat pörögni, mert az alapbeállítás (fekete háttér, fehér betűk és ikonok) kültéren is jó láthatóságot biztosít, ami egy bordó-fehér kombóról már nem mondható el egyértelműen. Alapesetben sajnos a számlap választék nem túl nagy, olyan kijelző ráadásul, ami több információt nyújt egy klasszikus számlapnál, kevés van: ezeken az idő mellett az időjárással kapcsolatos információk, a lépésszámláló pillanatnyi állása. a következő naptárbejegyzés, egy alternatív időzóna (ideje) vagy három parancsikon látható. Az óra melletti kártyákon a következő lehetőségek sorakoznak: Értesítések, S Voice, Hangjegyzet, Galéria, Médiavezérlő, Lépésszámláló, Beállítások, Alkalmazások, Naplók (hívásnaplók) és Névjegyek. Az alkalmazásokon belül az órán lévő összes app megtalálható, a szoftvereket természetesen el is lehet indítani.

Ami a szoftvereket illeti, a Samsung egyelőre csak saját piacterén keresztül engedélyezi a szoftverek feltöltését, és könnyen lehet, hogy ez nem is fog megváltozni egy darabig, mert a minőséget a koreai vállalat csak így tudja biztosítani. Appból tulajdonképpen kétféle van: az egyik csoportba azok a szoftverek tartoznak, amelyek az óra hardverén futnak. Ilyen például a lépésszámláló vagy a kamera – ezek teljes értékű szoftverek és akkor is korlátozások nélkül használhatók, ha nincsen kapcsolat a mobillal. A másik tábor képviselői gyakorlatilag egyszerű kijelzővé degradálják az órát, hiszen csak a telefonon lévő adatokat mutatják meg nekünk. Ilyen például a Hívásnapló vagy a Naptár. A teljességhez azért hozzátartozik, hogy a Galaxy Gear ezeknél az appoknál is végez cache-elést, tehát a legutóbbi állapot szerint használhatjuk a programok többségét, de a naptárban lévő frissítések stb. például (logikus) módon nem kerülnek frissítésre. (Viszont a Samsung azt természetesen megoldotta, hogy újrakapcsolódás esetén minden át nem töltött információ átkerüljön a mobilra.) Az offline módra egyébként egy üzenet minden esetben figyelmeztet is.

Alkalmazásból egyelőre sajnos nagyon kevés van, számuk 70 körüli, de a Samsung valószínűleg gőzerővel dolgozik azon, hogy a kínálat gyorsan bővüljön majd. És itt érdemes kitérni egy másik érdekességre, mégpedig arra, hogy néhány alapvető beállítás (pl. fényerő) kivételével a Galaxy Gear menedzselését a társított okostelefonon vagy táblagépen, a Galaxy Gear Manager alkalmazás segítségével tehetjük meg. Ez az app szolgál többek között az órán lévő alkalmazások telepítésére, beállítására és frissítésére, az óra számlapjának beállítására (és annak testreszabására, például a parancsikonok kiválasztására), a kártyák sorrendjének megváltoztatására.

A GGM-mel adhatjuk meg továbbá, hogy a telefonon milyen értesítési típusok jelenjenek meg, mit csináljon a bekapcsoló gomb, ha kétszer nyomjuk meg, illetve azt is, hogy legyen-e automatikus multimédiás tartalom áttöltés és automatikus bekapcsolás, ha felemeljük azt a kezünket, amelyiken az óra van. Ez egyébként nagyon hasznos funkció, véleményünk szerint az ugyanis rendesen taccsra tenné a koncepciót, ha minden egyes alkalommal, amikor az időt meg szeretnénk nézni, meg kellene nyomni az óra gombját is.