Samsung SyncMaster T27B750EW (Series 7) monitor teszt

Képminőség

A mérések alapján a monitor kalibrálva remek teljesítményre képes, azonban a számok sosem mondanak el mindent – és ez kiváltképpen igaz akkor, ha nagy képátlót TN technológiával párosítunk. A technológia egyik velejárója például az, hogy a színek egy árnyalatnyit fakóbbak, és ezt a Samsung monitorja esetében is meg lehet figyelni. Igaz ugyanakkor az is, hogy a fehér fényű LED-ek alkalmazása miatt a T27B750EW az sRGB színtérhez képest nagyobb területet képes lefedni, és gyári beállításokkal a fényerő is elég nagy, így az árnyalatnyit fakóbb színek elsőre valószínűleg senkinek sem fognak feltűnni.

A TN-panelek másik hátránya már annál inkább észrevehető: a gyenge betekintési szög és a 27 colos képátló együtt azt eredményezi, hogy a monitor gyakorlatilag képtelen homogén színeket megjeleníteni. Azaz, hogy teljesen pontosak legyünk, a monitor természetesen képes arra, hogy minden pixelje ugyanolyan színnel világítson, csak éppen a monitor előtt ülő felhasználó nem fogja a felületet homogénnek érzékelni. Egyrészt a széleknél sárgásabb árnyalat jelenik meg, másrészt a kijelzőn lefelé haladva a fényerő a szemünk számára egyre erősebbnek tűnik.

A fekete fényereje 0,12 cd/²; ami teljesen rendben van, átlagos értéknek mondható. (A fekete fényerejét és a kontrasztarányt kikapcsolt dinamikus kontraszttal mértük, mert a sötétebb helyeken a színhelyességet a kijelző, mint minden monitor és tévét, csak ebben az esetben tudja biztosítani.) A jó gamma és a színhelyes megjelenítés ellenére a szürkeárnyalatos tesztben a monitor csak közepes eredményre volt képes, a színátmenet sajnos sem a fényes, sem pedig a sötét területeken nem volt elég egyenletes, több kisebb „lépcsőt” is felfedeztünk. Ez alapvetően a vezérlési módnak és az overdrive implementációnak köszönhető; a Samsung inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mozgások megjelenítése minél inkább mentes legyen az utánhúzástól. Ennek szerencsére a gyakorlatban is meg lett az eredménye; zavaró mértékű elmosódás még a gyorsan mozgó objektumok esetében sem volt felfedezhető.

Menü

A monitor menürendszere egy érdekes hibrid, hiszen nemcsak olyan beállítási lehetőségek kerültek bele, amelyeket egy monitor esetében megszokhattunk, hanem olyan opciókat is találunk bőven, amelyek inkább tévék szoftverében szoktak feltűnni. Emellett a dizájn is inkább a koreai gyártó tévéinél megszokott felépítést követi. Az eredmény szerintünk nagyon jó, a T27B750EW könnyen kezelhető, és tényleg mindent be lehet rajta állítani; még 2 és 10 pontos fehéregyensúly, állítható feketeszint, zajszűrési módok és gammaállítás lehetősége is van. A Samsung mérnökei figyeltek arra is, hogy minden esetben csak azokat az opciókat tudjuk állítani, amelyek az adott bemenetnél relevánsak (HDMI bemenetnél nincs értelme például a zajszűrést állítgatni).

A menü egyik paraméterére érdemes még kitérni: a Samsung beépített egy olyan lehetőséget is, amellyel a TN-panel gyenge betekintési szögét kompenzálhatjuk. Azonban figyeljünk arra, hogy ez nem egy univerzális csodafegyver, csupán arra használható, hogy a monitor színkeverését úgy módosítsuk, hogy a látottak ne szemből, hanem oldalról, fentről vagy lentről nézve legyenek színhelyesek.

Extrák

A T27F750EW leghasznosabb extrája a beépített tévétuner, amely analóg, DVB-T és DVB-C adások vételére egyaránt alkalmas. Persze a 27 colos képátló miatt a monitor a család tévéjét nem tudja kiváltani, azonban a tuner kiváló szolgálatot tehet akkor, ha a T27F750EW-t második tévéként szeretnénk használni. A Samsung kijelzője egytuneres PIP üzemmódot is támogat, így akár levélírás és/vagy internetezés közben is tévézhetünk. A megjelenítő azonban inkább monitor, mintsem tévé, amit jól jelez, hogy 100 Hz-es képmegjelenítés vagy a szintén a mozgások minőségét javító scanning backlight megoldás nem található meg benne. 24p is csak azért van, mert az elektronika támogatja a 24 Hz-es képfrissítési frekvenciát – ebben az esetben azonban a monitor másodpercenként valóban csak 24 képet jelenít meg, képismétlések nélkül.

Tévé üzemmódban fentiek ellenére a képminőséggel nem volt különösebb gondunk, mert a 27 colos képátlónak megvan az az előnye, hogy a különféle képhibák nem vagy csak alig látszanak meg. Főleg, mert aki a monitort tévézésre is használja, az tévézés közben szinte biztos, hogy jóval az optimális nézési távolságnál messzebb fog leülni.

Okostévé funkciók

A tévétunerre azt mondtuk, hogy hasznos extra, az okostévé funkciók esetében azonban már nem vagyunk abban biztosak, hogy sokan fogják kihasználni a lehetőségeket. A Samsung ugyanazt a platformot építette be természetesen tesztünk alanyába is, mint amit a 2012-es LCD- és plazmatévék kaptak, így relatív sok magyar nyelvű alkalmazást is kapunk. Viszont bármennyire is jó dolog, ha a tévével közvetlenül is lehet YouTube videókat nézni, nem szabad elfelejteni, hogy a T27B750EW mögé egy számítógép is kerül, amellyel sokkal kényelmesebben tudunk elvégezni minden olyan feladatot (Facebook, internet, stb.), amelyre az okostévé platformmal és a tévé távirányítójával is képese vagyunk.

Összegzés

A Samsung SyncMaster T72B750EW monitorként és tévéként is teljesen átlagos teljesítményt nyújt, a gond csak az, hogy mindezért átlagon felüli árat kell fizetnünk. A 110 ezer forint körüli ajánlott végfelhasználói árért cserébe azt minimum elvártuk volna, hogy a Samsung ne szúrja ki a szemünket egy TN-panellel – ez még akkor sem túl könnyen megemészthető baki, ha hozzávesszük, hogy a kijelző funkcionalitását és dizájnját tekintve teljesen rendben van. A tuner hasznos extra (főleg, hogy nemcsak analóg, hanem digiátális adások vételére is van mód), azonban az okostévé funkciókat teljesen feleslegesnek érezzük – talán itt meg lehetett volna spórolni azt a pénzt, amennyivel többe egy VA/IPS technológiájú panel került volna.

A Samsung SyncMaster T27B750EW-t a Samsungtól kaptuk kölcsön a tesztelés idejére – köszönjük! A készülék ajánlott végfelhasználói ára kb. 110 ezer forint.