Mede8er MED1000X3D 3D médialejátszó teszt

Alapfunkciók

Ahogyan az előző oldalon már említettük, az UI nagyon hasonlít arra, mint amilyen az XBMC kezelőfelülete; egészen pontosan a 11-es verzió gyári UI-jára hajaz, amelynek bal oldalán láthatók a menüpontok, jobbra pedig az adott menüponthoz tartozó „nagyképes”háttér. A választási lehetőségek fentről lefelé: Kedvencek, Médiatár, YouTube XL, Internet és Beállítások.

Ezek közül mindegyik funkciója adja magát, kivéve talán az Internet, de nem nehéz azt sem kitalálni, hogy itt néhány webes tartalomszolgáltatáshoz férhetünk hozzá: Internet (flash nélkül), Google, Bing, flickr, Weather, Stock, Picasa és néhány rádióállomás található a repertoárban. Ezeket nemcsak a távirányítóval, hanem USB-s billentyűzettel és egérrel is kezelhetjük. A lejátszó szoftvere viszont támogatja a skineket, tehát a gyári mellett a netről újabb verziókat is lehet letölteni.

A menüpontok közül a legfontosabb természetesen a Médiatár, hiszen ezen keresztül férhetünk hozzá a filmekhez, zenékhez és képekhez. A lejátszó képes arra, hogy a különféle tartalmakat ömlesztve mutassa meg, de kérhetjük azt is, hogy csak a videókat, csak a zenéket vagy csak a fotókat mutassa a menü.

A médiatár kiválasztása után a forrást kell kiválasztanunk; alapesetben a Hálózat, UPnP és NFS menüpontok állnak rendelkezésre (e három opció segítségével gyakorlatilag bármilyen hálózati eszközre csatlakozhatunk, akkor is, ha felhasználói nevet és jelszót is kér egy adott eszköz), amelyet kiegészíthet a belső HDD, a csatlakoztatott USB meghajtó vagy a memóriakártya ikonja is (vagy akár ezek mindegyike egyszerre). A Mede8er kezelőfelülete alapesetben csak egy egyszerű fájlkezelőként működik, de ezt némi munkával (és a YAMJ segítségével) alaposan fel lehet turbózni – erre később még visszatérünk. A formátumok közötti váltáshoz és még egy sor másik művelethez a távirányítón közvetlen gombot is kapunk, de majdnem minden opció elérhető úgy is, ha a menü gombot nyomkodjuk; kivételt jelent viszont az „Info és az „Ikonméret választás”.

Egy médialejátszó esetében a legfontosabb természetesen az, hogy a készülék hogyan kezeli a filmformátumokat; a zenék és fotók esetében ugyanis jóval kevesebb a formátum és kevesebb a buktató is, így ezekkel a típusú fájlokkal szinten minden készülék tökéletesen boldogul. A Mede8er esetében szerencsére ugyanezt elmondhatjuk a filmekről is; a MED1000X3D szinte az összes tesztfilmünket a legkisebb akadozástól mentesen játszotta le, beleértve a magas bitrátájú filmeket, az 5.× profillal tömörített H.264 kódolású mozikat, az ISO formátumba rippelt DVD lemezeket és a Blu-ray ISO-k többségét is. A lejátszás azonban néhány MKV és BD ISO fájllal megakadt egy-egy pillanatra – több, mint valószínű, hogy ezek szoftveres problémák, amelyeket a gyártó remélhetőleg gyorsan kijavít majd. Gondban lehetünk akkor is, ha lassú USB stickről játszunk le egy 10-12 Gbájtos filmet, mert könnyen lehet, hogy a Mede8er nem tud elég adatot cache-elni, de ez végső soron nem a lejátszó, hanem az adathordozó hibája. A hálózati meghajtók elérése viszont vezetékes és vezeték nélküli kapcsolat esetén is bőven elég ahhoz, hogy HD felbontású tartalommal lássuk el a MED1000X3D-t.

Ezen felül, ahogyan az előző oldalon már említettük, a BD lemezeknél annyi korlátozással számolnunk kell, hogy a menü szinte biztosan nem lesz teljes értékű, azonban a film elindítása, a hangsáv és a felirat kiválasztása minden esetben kifogástalanul működik – és, végül is, ez a lényeg. A Mede8er a 3D Blu-ray lemezek tartalmát is rendben lejátszotta, persze ahhoz, hogy az eredményt élvezni is tudjuk, nem elég a MED1000X3D, mellette még egy 3D tévére is szükségünk lesz.

A filmek lejátszása közben a szokásos funkciókat kapjuk: amennyiben van, választhatunk második (harmadik, stb.) hangsávot és feliratot, változtathatjuk a szöveg méretét, színét és helyzetét, formátumtól függően pedig a jelenetek között is ugrálhatunk. Van ezen kívül gyorstekerés előre és hátra (max. 32×-es sebességgel), a félbehagyott filmeket pedig később folytathatjuk onnan, ahol előzőleg megállítottuk őket. A médialejátszó segítségével természetesen a hangerőt is változathatjuk, valamint lehetőség van arra is, hogy a fényerőt, a kontrasztot és a színtelítettséget változtassuk – ezek azonban olyan jellemzők, amiket jobb, ha nem a forrásnál, hanem a végberendezésnél, azaz az erősítőnél és/vagy a tévénél módosítunk.

Képminőség

Csak nagyon röviden annyit, hogy a képminőséggel nagyfelbontású tartalmak esetében maradéktalanul elégedettek voltuk, az SD-HD felskálázás esetében azonban, bár a Mede8er konvertere sem rossz, valószínűleg jobban járunk, ha inkább a tévé végzi el az átméretezést (de ez nyilván a tévé típusától is függ).

Zenelejátszás és fotók

A zenelejátszó felület a funkciójának tökéletesen megfelel, de az az igazság, hogy a távirányítóval kezelhető felületek sosem lesznek annyira jók, hogy ajánlani lehessen egy ilyen készüléket zenelejátszóként. A MED10003D sem lesz kivétel, bár annyi előnye azért van sok konkurenssel szemben, hogy a Jukebox itt is műdödik – a magyar albumokkal viszont a rendszer, nem meglepő módon, nincs teljesen kibékülve.

A képnézegető tud mindent, amit elvárhatunk tőle: vannak effektek, módosíthatjuk a képváltás frekvenciáját, és persze aláfestő zenét is tudunk adni a zenelejátszó segítségével.

Extrák

A MED1000X3D egyik extrája, hogy a beépített HDD tartalmát meg tudja osztani a hálózaton. Az eszköz NAS-ként a gyenge processzor miatt nem túl gyors (10-11 MB/sec), azonban, ha a sebesség nem elsődleges szempont, ez a funkció így is jó szolgálatot tehet. Arra például bőven elég ez a tempó is, hogy a belső merevlemezen lévő filmet egy másik szobában lévő médialejátszó felé streameljük, és ahhoz is elegendő lehet, hogy a fontosabb adatokról a MED1000X3D-re készítsünk biztonsági mentést. A megosztási képesség akkor is jól jön, ha szeretnénk használni a beépített torrent klienst.

Van egy alap fájlkezelő is, amivel a filmek, zenék és képek másolására, mozgatására van lehetőség – hasznos lehet, ha mondjuk az USB túl lassú egy film folyamatos lejátszásához, mert ilyekor a belső HDD-re másolva azt akadozás nélkül is megnézhetjük.

Jukebox: tálalás felsőfokon?

Fentieknél sokkal érdekesebb extra azonban a YAMJ (Yet Another Media Jukebox), amivel egy profi, filmplakátokat, szereplőket, tartalmat és értékelést is mutató felületet tudunk a filmgyűjteményünk fölé húzni. Sajnos a Syabas legújabb lejátszóival ellentétben a YAMJ nem magán a MED1000X3D-n fut, hanem számítógépen, így a Jukebox funkció beállítása, és később a filmgyűjtemény karbantartása sem tartozik a legegyszerűbb műveletek közé.

A számítógépre letölthető alkalmazást olyan PC-ről kell futtatni, amely látja az összes médiafájlt tartalmazó mappát. Használata nem túlságosan bonyolult, igazából csak egy háromlépcsős folyamatról van szó (fájlok szkennelése, metaadatok letöltése, eredmény visszatöltésre a MED1000X3D-re), azonban az roppant kényelmetlen, hogy ezt minden alkalommal el kell végeznünk, ha újabb filmet, sorozatrészt vagy zenei albumot másolunk be a gyűjteményünkbe. Ezen kívül sokak számára macerás lehet, hogy a YAMJ csak akkor ad pontos találatot (sok esetében találatot egyáltalán), ha a fájlokat kötött struktúrába rendezzük. A filmeknek például ajánlott minden esetben külön, nevében a megjelenés évét is tartalmazó mappát készíteni. Alternatívaként mód van arra is, hogy minden film mellé készítünk egy nfo fájt, amibe beleírjuk az IMDb linket – egy 2000 filmet tartalmazó gyűjteménynél azonban mindegyik unalmas és hosszadalmas műveletnek ígérkezik.

Ha viszont rászánjuk magunkat a mappakészítésre, akkora a YAMJ relatív gyorsan letölti a szükséges infókat és háttérképeket (a teszt során egy 100 filmes gyűjteményt nagyjából 20 perc alatt sikerült feldolgozni). A találati arány gyakorlatilag 100 százalék volt, azonban a YAMJ ugyanezeket a filmeket közös mappában már jóval kevésbé hatékonyan ismerte fel – pedig mindegyik fájl neve a film eredeti címét tartalmazta. Ez tehát jelzi, hogy a mappás szerkezetnek mégis van előnye.

Amint a képeken is látszik, a felület az internetes adatokkal kiegészítve már egészen pofás, néhány apróságba azonban bele lehet kötni. A Mede8er MED1000X3D nem rendezi például egy csoportba a folytatásos filmeket, ezért például a Halálos iramban széria egyes részei (The Fast And The Furious, 2 Fast 2 Furious, The Fast And The Furious: Tokyo Drift, Fast & Furious, Fast Five) vagy éppen a Terminátor egyes darabjai (The Terminator, Terminator 2: Judgement Day, Terminator 3: Rise Of The Machines, Terminator Salvation) igen messze kerülnek egymástól. Emellett a tévésorozatok esetében sem találta meg minden esetben az adott részekhez tartozó információkat a program – de ez igazából apróság.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a YAMJ segítségével létrehozott felület látványos, azonban az már egy másik történet, hogy megéri-e ezért minden egyes film felmásolásánál végigcsinálni a procedúrát…

Összegzés

A MED1000X3D 200 euró körüli árával (a hazai árcédula még nem ismert) a 3D-s lejátszók között az egyik legolcsóbbnak számít, azonban, ha a teljes mezőnyt nézzük, akkor a paletta drágább felén helyezkedik el. A Mede8er sokat tud, szinte minden filmet és formátumot tökéletesen kezel, azonban a szinte ott van, ami azt jelenti, hogy hébe-hóba belefuthatunk olyan állományokba, amelyek meg-megakadnak. Ez majdnem minden olcsóbb lejátszónál így van, a 60 ezer forintos árkategóriában azonban nem ezt szoktuk meg – remélhetőleg a gyártónak gyorsan sikerül kijavítania ezeket a hibákat.

Extra funkciókból van bőven, közülük a viszont egyértelműen a Jukebox az, amelyik a leghasznosabb; használata rendkívül sokat dob a kezelőfelületen. Az igazi persze az lenne, ha a készülék automatikusan le tudná tölteni az adatokat – láttuk már, hogy ezt is meg lehet oldani, talán majd a MED1000X3D következő változatában.

A Mede8er MED1000X3D-t a NEON Multimedia Kft-től kaptuk kölcsön a tesztelés időtartamára. A készülék október közepétől lesz kapható Magyarországon, hazai fogyasztói ára ezért egyelőre nem ismert.