HTC One X okostelefon teszt

Hardver

A One X jelenleg az abszolút csúcsmodell a HTC-nél ennek megfelelően négymagos rendszerchip, egy Tegra 3-as SoC került bele – amely valójában persze nem is négy, hanem öt processzormagot tartalmaz. Ezek közül négynek 1,5 GHz a maximális órajele, míg az ötödik legfeljebb 500 MHz-en tud működni. Ez utóbbi feladata az, hogy minden olyan esetben, amikor nincsen szükség nagy teljesítményre, és a képernyő is lezárt, tehermentesítse a négy „fő” CPU-t; ezek ilyenkor teljesen kikapcsolnak. Ezzel az apró trükkel rengeteg energiát lehet megspórolni, ami egy Android operációs rendszerrel szerelt telefonnál mindig jól jön, hiszen ezek a kütyük jellemzően nem szokták egy napnál tovább húzni egyetlen feltöltéssel. A memória mérete, csúcstelefonhoz méltó módon, 1 Gbájt, a kijelző meghajtásáért pedig egy GeForce ULP felel. Mindezek alapján lehengerlő teljesítményt vártunk és végül nem is kellett csalódnunk: a One X jelenleg az egyik leggyorsabb telefon a piacon, tartalékai több évre is bőven elegendők.

Cikkünk megjelenése előtt néhány nappal elkészült a Sense 4.1-es verziója, amely teljesítménybeli optimalizációkat is tartalmaz. A táblázatban szereplő adatok viszont még a Sense 4.0-val készültek.

A kijelző, ahogyan az előző oldalon már említettük, 4,7 colos. Felbontása 1280×720 képpont (ez kb. 312 PPI-nek felel meg), ami azzal együtt, hogy egy Super IPS panelről van szó, kiváló képminőséget eredményez. A betekintési szögek minden irányból jók, a betűk vonalvezetésébe pedig nem lehet belekötni; annak ellenére, hogy a menüben fehér alapon fekete betűkkel találkozhatunk, az ívek mindenhol tökéletesen simának tűnnek. Az egyedüli gondunk legfeljebb azzal lehet, hogy a fekete nem annyira szép, mint egy AMOLED kijelző esetében – viszont ezzel együtt is úgy éreztük, hogy a One X kijelzője a piacon jelenleg elérhető egyik, ha nem a legjobb. Bár nyilván az optimális nézési távolságból már ennyi pixel is felesleges, ezért nincs is igazán értelme HD felbontású filmet nézni a telefonon, valahol mégiscsak impozáns, hogy az 1280×720 képpontot tartalmazó filmek úgy férnek el a telefon kijelzőjén, hogy minden egyes pixelt visszakapunk.

Az előző oldalon nem szóltunk a microSD bővítési lehetőségről, aminek az egész egyszerű oka az, hogy az nincs. A HTC One X 32 Gbájt belsőmemóriával rendelkezik, ezt kell tudnunk beosztani. Nagyon nem lesz nehéz egyébként, mert az alkalmazások számára 2,11, az adatok számára pedig 25,24 Gbájt áll rendelkezésre, amit azért annyira nem egyszerű megtölteni (nyilván persze telemásolhatjuk zenével és filmekkel, ha akarjuk). A HTC a One X mellé is ad ajándékba 23 Gbájt Dropbox tárhelyet – ami két évig használható ingyen.

A kapcsolódási lehetőségek tárháza teljes, panaszra nincs okunk: a mobilba n-es WiFi, Bluetooth 4.0 és 21/5,76Mbps-os HSPA adapter egyaránt került. A WiFi természetesen a WiFi Directet is támogatja, míg a telefon microUSB-je MHL kompatibilis. A mobilban ezeken kívül van gyorsulásmérő, giroszenzorok, közelségérzékelő, digitális iránytű, A-GPS és FM-rádió is, valamint NFC-chip.