HTC One S okostelefon teszt

Hardver

A One S és az abszolút csúcsmodell, a One X specifikációját összehasonlítva kissé zavarba jöhetünk, mert egyértelműen egyik modell sem emelkedik a másik fölé, ráadásul a One X hiába tartalmaz négymagos processzort, sokak számára riasztó lehet a telefon hatalmas mérete.

A HTC One S-be kétmagos processzort került, egészen pontosan a Qualcomm MSM8260A-ról van szó, amely 1,5 GHz-en működik. A rendszerchip 1 Gbájtnyi memóriával gazdálkodhat, míg a grafikus gyorsításért egy Adreno 225-ös GPU felel. A telefon teljesítménye a mérések alapján az elitkategóriába tartozik, igaz, a szintetikus tesztek eredménye nem mérvadó. Viszont, mivel a Google Play Store-ból letölthető programok nagy része még nem úgy íródott, hogy több mag képességeit jól ki tudja használni, a gyakorlati életben a HTC One S minden körülmények között helyt áll – érzésre egyáltalán nem teljesít rosszabbul, mint a HTC One X, amely ugye összesen négy CPU-val gazdálkodhat. Ami teljesen biztos, az az, hogy a One S-t azért nem fogja senki egy-két év múlva lecserélni, mert lassan futnak rajta a programok.

A kijelzőről az előző oldalon már említettük, hogy 4,3 colos, sokan ezt tekintik lélektani határnak, és ennél nagyobb kijelzővel szerelt telefont már nem vásárolnának – kétségtelen, hogy van a dologban ráció. A kijelző AMOLED, de sajnos nem RGB, hanem Pentile. Így, bár színei szépek és a panel tartalma fényes nappal is remekül látható, a részletesség az 540×960 pixeles felbontás ellenére szemre nem túl jó. A lenti fotókon a HTC One V kijelzőjével hasonlítottuk össze a One S képét – utóbbinak 3,7 colos, 480×800 pixeles kijelzője van, tehát a képeket úgy érdemes nézni, hogy tudjuk, elvileg gyengébb a részletessége (PPI értéke). A gyakorlati használatban mindez annyit tesz, hogy a One S-en a betűk és a vonalak rajzolata nem lesz tökéletes, picit olyan, mintha a képernyőt egy szűrőn keresztül néznénk – kérdés, hogy ez kit mennyire zavar. Megszokni persze meg lehet, a kérdés csak az, hogy egy 130 ezer forintba kerülő telefonnál hajlandók vagyunk-e bármit is megszokni.

Az előző oldal információi alapján már feltűnhetett, hogy a telefon memóriáját nem lehet microSD kártyával növelni. A HTC is az Apple illetve a Samsung egyes csúcsmodelljeinél választott útra lépett ugyanis, és a bővíthető háttértár helyett 16 Gbájtos belső memóriát szerelt a készülékbe. Ebből az alkalmazások számára 2,21, egyéb adataink számára pedig 9,93 Gbájt áll rendelkezésre alapesetben. Ez nem kevés, ugyanakkor a bővíthetőség szerintünk még azzal együtt is jól jött volna, hogy a HTC 25 Gbájtos Dropbox tárhelyet is ad a One S mellé (a normál 2 Gbájtos fiók mellé jár az extra tárhely ingyen, két éves időtartamra).

A kapcsolódási lehetőségek tárháza teljes, panaszra nincs okunk: a mobilba n-es WiFi, Bluetooth 4.0 és 21/5,76Mbps-os HSPA adapter is került. A WiFi természetesen a WiFi Directet is támogatja, míg a telefon microUSB-je MHL kompatibilis. A mobilban ezeken kívül van gyorsulásmérő, giroszenzorok, közelségérzékelő, digitális iránytű, A-GPS és FM-rádió is.