Philips BDP9600 3D Blu-ray lejátszó teszt

Pages1/2

Használat közben

A Philips BDP9600 sajnos nem tartozik a leggyorsabb kütyük közé, bekapcsolástól számítva 27 másodperc szükséges ahhoz, hogy a filmet el tudjuk indítani. Ezt leszámítva azonban a használattal nincs különösebb gond. A lejátszó menüjének felépítése természetesen nagyon hajaz a Philips tévéiben lévő kezelőfelületre, ami tévék esetében nem tűnik ideálisnak, a BDP9600 esetében viszont jól működött, mert sokkal kevesebb az elérhető opció, és így nem okoz gondot az, hogy egyszerre relatív kevés információ fér el az OSD felületen.

A főképernyőn öt lehetőség közül választhatunk. Ezek sorrendben: Lemez elindítása, USB böngészése, PC böngészése, Net TV illetve Beállítások. A Beállításokat kiválasztva a funkciók listája logikusan rendezett, listás formában jelenik meg. A képfeldolgozó motor, a Qdeo működését a Képbeállítások almenüben paraméterezhetjük, erre később még visszatérünk.

Lejátszás közben az előugró menü a kép bal oldalán jelenik meg. Itt már hátrányt jelent a szellős felépítés, mert a menü alapesetben is sokat kitakar a képből – persze a nyelvválasztást és a feliratok beállítását általában el tudjuk végezni pár másodperc alatt, így a filmből valószínűleg nem maradunk le semmiről. Fillmnézés közben a kiválasztható funkciók tárháza a szokásos: az előbb említettek mellett lehetőség van a felirat eltolására, információ kérésére, keresésre idő alapán, ismétlésre, a kép és a hang szinkronjának finomhangolására, nagyításra valamint PIP indítására is. Ezen felül választhatunk a jelenetek között is, és arra is van mód, hogy a filmbe „beletekerjünk”, akár 100 szoros sebességgel is.

A Philips BDP9600-hoz a gyártó felsőkategóriás tévéinél már megismert, kagyló formájú távirányítót adja. Erről korábban azt írtuk, hogy nem túl praktikus darab, mert kevés rajta a gomb – ugyanakkor egy Blu-ray lejátszó esetében sokkal kevesebb az elérhető funkció, így a távirányító megítélése is rögtön más megvilágításba esik. A számgombok formájával továbbra sem vagyunk teljesen kibékülve, ennek ellenére a teszt néhány napja alatt sikerült teljesen megszokni őket. Alternatívaképpen a gyártó okostelefonos alkalmazását is használhatjuk, feltéve, hogy iPhone-t vagy androidos készüléket nyúzunk.

A fogyasztás normál működés közben 29 watt volt, ami nagyjából kétszerese az átlagnak – ez sajnos egy olyan dolog, amit be kell vállalnunk cserébe a jobb kép- és hangminőségért. A nagy étvágy egyébként leginkább az extra tápegységnek köszönhető. A készenléti fogyasztás 0,1 watt körüli.

Képminőség, hangminőség

A Philips csúcskategóriás lejátszója a Marvell Qdeo motor segítségével igyekszik a 2D képminőségen javítani. A lapka alapvetően három területen avatkozik be a képminőségbe (zajszűrés, SD-HD felskálázás illetve képjavítás), működése pedig összesen nyolc paraméter mentén szabályozható. A specifikáció szerint a lapka akár 320×240 pixeles videót is fel tud konvertálni 4K×2K felbontásúra. Mivel napjainkban már a tévékbe is egészen jó képjavító motorok kerülnek, a legnagyobb kérdés az volt számunkra, hogy vajon a Philips BDP9600 tud-e ennál jobbat. A Qdeo teljesítményét DVD-vel, 720p-s, 1080i-s, 1080p-s tartalommal és YouTube-ról származó közepes és nagyfelbontású videókkal is leteszteltük.

Az eredmény meggyőző volt: DVD lemezekkel egyértelműen szebb képet kaptunk, mint amikor a felskálázást a teszthez használt (egyébként csúcskategóriás) tévére bíztuk, míg a nagyfelbontású tartalmaknál a színátmenetek simultak ki teljesen. A Qdeo a netről letöltött anyagok minőségét azzal is javítani tudta, hogy a gyakori tömörítési hibák (gyűrűsödés, blokkosodás) mennyiségét szépen csökkentette. A rendszernek persze, ahogyan lenni szokott, van mellékhatása, ami viszont szerencsére leginkább csak az SD tartalmaknál jelentkezik; a kép egy minimális mértékben elmosottabb lehet (általában lesz is) a tévével végzett átalakításhoz képest. A Qdeo működésének összetettségét jól jelzi, hogy akár még az is beállítható, hogy a képjavítás során a blokkok kiszűrésénél a simítás csak a blokkok érintkezésénél történjen-e vagy az érintett blokkok teljes felületére kiterjedően, míg a filmritmus-felismerésnél két saját minta megadására is van lehetőség(e a gyártóknak).

A BDP9600 képjavításhoz öt előre programozott profilt (optimális, dokumentumfilm, animáció, internet, ki) illetve egy saját beállítási lehetőséget tartalmaz, utóbbi kiválasztásakor a fényerő, kontraszt, színtelítettség, az analóg és digitális zajszűrés több változata, az adaptív kontraszt, a részletesség valamint a színkezelés paraméterezhető. Ebből is látható, hogy a kombinációk száma elég nagy, így eltarthat egy darabig, amíg mindent az egyéni ízlésünknek megfelelően állítunk be. Az egyetlen egy dolog, ami nem tetszett, az az volt, hogy a Blu-ray lejátszó SD és HD tartalomhoz is ugyanazt a színprofilt használja. (Kikapcsolt állapotban csak a deinterlace szűrő aktív, az is csak akkor, ha szükség van rá.)

A hangminőség tekintetében leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a lejátszó képes-e annyira tiszta, telt és részletgazdag hang megszólaltatására, mint a high-end dekóderek – a Philips BDP9600 borsos árát ugyanis nyilván akkor éri meg kifizetni, ha nemcsak a kép megjelenítését, hanem a hang megszólaltatását is rábízzuk. A jó hír az, hogy a Philipsnek elég jól sikerült megközelítenie az azonos árkategóriát képviselő külső audiodekóderek teljesítményét, tehát azok kiváltására alkalmas. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Blu-ray lejátszók között teljesítménnyel az egyik, ha nem a legjobb pillanatnyilag. Gyakorlatilag mindegy számára, hogy egy jazz felvételeket tartalmazó audio CD-t hallgatunk, vagy a Mátrix második részének autópálya jelenetét nézzük, a hangok az utolsó apró részletig tisztán és éppen megfelelő hangerővel szólalnak meg.

Extrák

Az extrák közül elsőként azt kell megemlítenünk, hogy a menüben a választható képarányok között a 4:3-as és 16:9-es opció mellett a 21:9 is feltűnik, természetesen a gyártó saját, Cinema 21:9-es tévéi miatt, és elsősorban azért, hogy a filmek felirata ezeken a tévéken is látszódjék.

A médialejátszó teljesítménye jó, de nem tökéletes. A filmek esetében a hanggal nem volt gondunk, és a legtöbb esetben a kép is kifogástalanul jelent meg, azonban néhány nagy bitrátájú, 5.x-es szintbeállítással tömörített H.264-es videó időnként meg-megakadt. A több hangsáv és a feliratok kezelése nem jelentett problémát, azonban az m2ts konténeren ágyazott AVCHD videókat nem tudtuk megnyitni. (A támogatott formátumok listája az első oldalon olvasható).

Bár a Philips lejátszója többféle hangformátumot is támogat, önállóan csak az MP3 és WMA állományokat nyitja meg – amint korábban említettük, a FLAC nekünk nagyon hiányzik egy felsőkategóriás készüléktől. Lejátszási listák nincsenek, jobb híján a készülék a mappa tartalmán megy végig, a szoftver azonban legalább arra képes, hogy az ID3 tageket kiolvassa a fájlokból.

A képek esetében hivatalosan csak a JPEG támogatott, ennek ellenére a Philips BDP9600 megnyitotta a PNG és GIF fájlokat is. A képekkel túl sok mindent nem tudunk csinálni, de a legfontosabb lehetőség, a diavetítés adott, amely során átmeneti effektusokat és aláfestő zenét is használhatunk.

A BDP9600 természetesen megkapta a Philips saját okostévé platformját, a Net TV-t is. Gyakorlatilag ugyanarról a rendszerről van szó, mint ami a Philips illetve a Sharp tévékben is megtalálható, így sajnos továbbra is érvényes rá, hogy kevés az elérhető alkalmazás benne, magyar vonatkozású app pedig egyáltalán nincsen. Némi vigaszra adhat okot, hogy a YouTube videókat a Qdeo segítségével jobb minőségben nézhetjük, azonban ettől még sajnos tény marad, hogy tesztünk alanya a koreai riválisokhoz képest az okostévé témakörben egyelőre alaposan le van maradva.

Összegzés

A Philips a csúcskategóriába szánja a BDP9600-at, és a lejátszó képességei alapján valóban az elit kategóriát képviseli. A Philips mindent megtett annak érdekében, hogy egy komplett megoldást szállítson, amely az audiofil felhasználók igényeit is kielégíti, és el kell ismernünk, hogy a gyártó nem is végzett rossz munkát. Bár tökéletes termékről ezúttal sem beszélhetünk, az apróbb hibákat nem a kép- vagy hangminőség körül, hanem az extra szolgáltatások között kell keresnünk. A BDP9600 ennek ellenére valószínűleg rétegtermék lesz (főleg idehaza), ára ugyanis már egy komolyabb, dekóderrel is rendelkező erősítő ellenértékével vetekszik.