Panasonic GT30 (TX-P42GT30E) 3D plazmatévé teszt

Képminőség

Fekete, kontrasztarány

A TX-P42GT30E-t a Panasonic az Infinite Black Pro szűrővel szerelte fel. Mivel a G30-as sorozatban ennek Pro nélküli változata található, logikusnak tűnik, hogy a GT30 feketéje jobb lesz. Ez így is van, azonban a két tévé között elhanyagolható a különbség, feltéve, hogy a két tévét sötétben nézzük – mellesleg a GT30 éppen azt hozta, mint amit az 55 colos VT30E esetében is mértünk, 0,017 cd/m²-es feketét kaptunk. A Panasonic, ha nem is vezeti félre a felhasználókat, azért azt nem reklámozza, hogy az Infinite Black és Infinite Black Pro szűrők nem általánosságban hivatottak a tévé feketéjét javítani, hanem arra szolgálnak, hogy a panel tükröződését csökkentsék, s ezáltal javítsák a fekete mélységét (és ezzel a kontrasztot is) abban az esetben, ha a tévét nem tökéletesen sötétben nézzük.

A plazmatévék esetében jellemző, hogy a kontraszt a megjelenített tartalomtól is függ kis mértékben, mert vezérléstől függően előfordulhat, hogy a tévé adott esetben nem tud tökéletes feketét produkálni. Ehhez hozzájön még az is, hogy a Panasonic TX-P42GT30E szabályozza a maximális fényességet (a fogyasztás kordában tartása miatt). A gyakorlati használat során ez úgy vehető észre, hogy a tévé képe a világos jeleneteknél valamelyest mosottabb, de a változás egészen minimális a normál állapothoz képest, így ezt csak a legérzékenyebbek fogják észrevenni. A képet kicsit árnyalja, hogy ez a dolog THX módban nem jelentkezett, a Professzionális beállítást használva viszont igen – ugyanakkor a THX módban szinte semmilyen paramétert nem lehet állítani, ezért egyéni mérlegelés kérdése, hogy melyik beállítást választva lesz jobb az összhatás.

Szürkeárnyalatok

Az optimális beállításokkal a tévé gammája 2,2, majdnem a teljes tartományban – a szokásoknak megfelelően a sötétebb árnyalatoknál azért rendetlenkedik a tévé. Ami pozitívum, az az, hogy a plazmatévék általában már 20%-os fényerő alatt el szoktak térni az optimális árnyalatoktól, a TX-P42GT30E esetében viszont csak 10% körül jelentkeznek apróbb lépcsők és enyhe zöldes árnyalat, de egyik sem mondható túl vészesnek.

Tesztünk alanya egyértelműen jobban viselkedett, mint az 55 colos VT30, az ismételt mérések szórása sem volt jelentős, vagyis az elektronika stabil minőséget tud nyújtani. Ez jó hír azoknak, akik akár a 2 akár a 10 pontos gamma korrekcióval szeretnék tökéletesre belőni a tévét (ehhez mérőműszer is szükséges).

Fényerő egyenletessége, betekintési szögek

A plazmatévéktől megszokhattuk, hogy a fényerőeloszlás tökéletesen egyenletes, ehhez képest a TX-P42GT30E esetében egyértelműen megállapítható, hogy a panel közepén valamivel nagyobb a fényerő. Az eltérés nem mondható markánsnak, így zavarónak sem, a dolog minden esetre érdekes. Persze, ha a Panasonic plazmáját egy LCD-tévével hasonlítjuk össze, akkor azért messze jobb a helyzet, sem a sarkokban, sem az élek mentén nincsen zavaró bevilágítás.

A betekintési szöget az Infinite Black Pro szűrő egészen minimális mértékben befolyásolja, de mivel sem a panel tükröződése nem jelentős, sem dizájnos üveg előlap nincsen, a kép oldalról nézve még így is szép, a színek nem torzulnak és a kontraszt sem csökken jelentősen.

Képminőség – SD

42 colos képméret és plazmatechnológia – ideális párosítás a normál felbontású adásokhoz, hiszen a plazmák karakterisztikája, főleg ilyen „kis” méretben azt eredményezi, hogy az optimális nézési távolságról a kép remek. Ennek legfőbb oka, hogy a plazmatévékre jellemző képzaj, amely folyamatosan jelen van, elfedi azokat a tipikus hibákat, amiket az elektronika az átméretezés és a kép élesítése során elkövet. A Panasonic az elmúlt években láthatóan komolyan vette egyébként az SD adások felskálázási minőségének javítását, de mivel igazából már a tavalyi modellekkel sem volt gondunk e téren, nem vártuk, hogy a GT30-as majd valami forradalmival rukkolna ki. Ami talán fejlődött valamelyest, az a P-NR funkció, amit, ha bekapcsolunk, a tévé minimális információveszteség mellett képes eltűntetni az MPEG tömörítés néhány hibáját, például a blokkosodást és az átmenetek durvaságát.

Képminőség – HD

Amint nagyfelbontású tartalmat engedünk a tévére, a Panasonic plazmáitól megszokott, és igazából ma már elvárt képi világ tárult elénk: a kép részletessége gyakorlatilag tökéletes volt, a színek pedig élethűek, mindenféle túlzó, harsány megjelenés nélkül. A plazmatévék előnyeként a jó feketét és kontrasztot szokás említeni, ami a GT30 esetében is megvan, és korábban említettük már azt is, hogy az árnyalatok pontossága ezúttal jobb, mint egy átlagos plazmatévé esetében lenni szokott. Az egyedüli gondunk a Professzionális módban jelentkező fényerő-korlátozás volt, de szerencsére ez csak a legritkább esetben jár normál körülmények között is látható hatással.

Aki sokat néz majd Blu-ray filmet a tévén, annak fontos lehet, hogy a TX-P42GT30E a 24p jelfolyamot nemcsak fogadni tudja, hanem kadenciahelyesen megjeleníteni is. Ez automatikus, a köztes képkockák kiszámolása viszont (szerencsére) nem az – bár szerintünk nem érdemes ezzel a lehetőséggel élni, aki minden áron a brazil szappanoperák hangulatát szeretné élvezni mondjuk a Mátrix nézése közben, az a menüben bekapcsolhatja ezt az opciót is.

Mozgóképfelbontás

A GT30-as tévék megkapták az új fejlesztésű, gyorskisülésű foszfort, amelynek köszönhetően a TX-P42GT30E mozgóképfelbontása a szintetikus teszt alapján 1080 sor. Azonban a gyakorlati használta során szerzett tapasztalatok alapján mi inkább úgy fogalmaznánk, hogy a mozgóképfelbontás majdnem Full HD. Azért csak majdnem, mert a gyorsan mozgó objektumok széleinél az átlagosnál erősebb képzaj figyelhető meg, ami némileg rontja a részletességet. Ez tévéadásoknál egyébként nem jelentkezik, hiszen itt eleve alacsonyabb felbontásból dolgozik az elektronika, inkább csak Full HD felbontású tartalmaknál figyelhető meg (Blu-ray lejátszó, digitális tévé, számítógép, stb.)

A 100 Hz-es képfelbontás aktiválásával (Intelligent Frame Creation névre hallgat) ez a képfeldolgozási hiba majdnem teljesen eltűntethető, persze cserébe azzal kell számolnunk, hogy a mozgások már-már túlságosan folyamatosak lesznek, így nem biztos, hogy a végeredmény szempontjából jobban járunk.

PC/Játékkonzol

A tévét játékkonzolra vagy PC-re kötve tökéletes képet kapunk, egyedül arra kell figyelni, hogy a képjavítókat, de főleg az IFC-t, kapcsoljuk ki. Az input lag így csupán 24 ms, ami sokkal jobb az átlagosnál; a tévé ezzel gyakorlatilag bármilyen játékhoz használható.

Pixelpontos megjelenítés lehetősége (1:1-es leképezés) természetesen adott, de nem elég a helyes méretarányt kiválasztani, a menüben az overscant is ki kell kapcsolni.

Hangminőség

A GT30-as tévék nem kapták meg a VT30-asok mélynyomóját, így a szokásos sztereo hangszórópár szólaltatja meg a hangot, 2×10 wattos teljesítménnyel. Ugyan a tévé kávája lent, a hangszóróknál 5 cm-re kiszélesedik, ez a hely még mindig nem elég ahhoz, hogy a filmekhez méltó hangzást csiholjunk ki a tévéből.