AirLive AirMedia-350 hálózati médialejátszó teszt

Használat

Az AirLive lejátszója igazán különleges funkciókkal nem rendelkezik, így használata sincs túlbonyolítva. Bekapcsoláskor a körülbelül 5 másodperces bootolás után a kezdőképernyőn találjuk magunkat, ahol 3 funkció között választhatunk: másolhatunk fájlokat a csatlakoztatott tárolók között, böngészhetünk a források között, illetve beléphetünk a Beállítások menüjébe.

Az első funkció pontosan az, aminek látszik, tehát lehetőségünk lesz USB, HDD vagy LAN helyekről ide-oda másolni fájlokat. Eközben törölhetünk is, létrehozhatunk új könyvtárakat, és így tovább. Nagyon kellemes szolgáltatás ez akkor, ha nincs a közelben PC, de szeretnénk a barátunk USB-kulcson hozott képeit áttölteni a lejátszó HDD-jére vagy egy hálózati mappába.

A böngésző esetében választhatunk, hogy minden fájlt megmutasson nekünk a gép, vagy csak a zenéket, a fotókat illetve a filmeket. A navigálás egy alapvetően a Windows Intézőre emlékeztető felületen keresztül zajlik, a bal oldalon a könyvtárakat, a jobb oldalon pedig a kiválasztott állomány előnézeti képét láthatjuk. A „főkönyvtárak” között megtalálható My_Shortcuts lehetővé teszi a gyakran használt megosztások gyorsabb elérését.

Tesztünk során az AirMedia-350 gond nélkül boldogult saját hálózatunkon, minden megosztott mappát látott, mindenhova be tudott lépni és a fájlokat is meg tudtuk vele nyitni – az már más kérdés, hogy mekkora sikerrel. Bár a kompatibilitás jó, a dekóder teljesítménye a mai átlaghoz képest elég alacsony, az 50 Mbps feletti filmek esetében akadozás és képhibák tömkelege jelentkezett, ami a VBR kódolású MKV fájlok esetében okozhat elsősorban gondot.

Ugyanakkor a filmek alatt elérhető szolgáltatások szintje teljesen rendben van, a hangsávok kiválasztása minden esetben működött, az pedig különösen tetszik nekünk, hogy nem egyszerűen csak válthatunk a hangsávok között, hanem egy kis menün láthatjuk is az adott sáv tulajdonságait.

Ugyanez a helyzet a feliratok esetében is, itt ráadásul egy beállítások menü is rendelkezésre áll – ezzel módosíthatjuk az időzítést, a betűméretet, a színt és a felirat helyét is. A filmekben természetesen lehet előre-hátra mozogni, é,s ha vannak fejezetek, akkor lépkedni is.

Zenelejátszóként a készülék természetesen megmutatja nekünk az ID3 mezőkből kiolvasható információkat (bár időnként hibás karakterekkel), az éppen játszott fájlt pedig átnevezhetjük vagy törölhetjük. Lehetőségünk van egy lejátszási lista összeállítására is, ami akár több könyvtárat is átfoghat.

Hasonló funkciók állnak rendelkezésre a fotónézegetés közben, itt a diavetítéshez választhatunk háttérzenét és különféle áttűnési effekteket is. A képekbe természetesen bele is nagyíthatunk.

Extrák

Az AirMedia-350 igazi különleges funkcióval nem bír, nincs benne például integrált időjárás-jelentés modul vagy YouTube kliens, van viszont webes fájlmegosztás és BitTorrent kliens. Ezek használatához a kézikönyv szerint a mellékelt CD-n található Transcode Server nevű programra van szükség, de ez igazából csak egy segédprogram ahhoz, hogy gyorsabban beállíthassuk a megosztásokat és elérhessük a Bittorrent kliens kezelőfelületét. Ha nem akarunk plusz szoftvereket telepíteni, akkor ezt nyugodtan kihagyhatjuk, mert az AirMedia-350 IP-címét beírva a böngészőbe az utóbbihoz jutunk, és itt már elvégezhetjük valamennyi fontos beállítást és hozzáadhatunk új letöltéseket is a listához.

Összegzés

Barátságos, de valójában teljesen átlagos médialejátszó az AirLive AirMedia-350, ami igazából semmivel sem emelkedik ki vetélytársai közül. Könnyen kezelhető, viszonylag gyors is, de a magasabb bitrátájú fájlokat már nem tudja hibátlanul lejátszani, ami ma már elég nagy hibának tekinthető.

Értékelés:

Az AirLive AirMedia-350-et az AirLive-tól kaptuk tesztelésre, ára kb. 30 500 forint.