Alcor e-Pad táblagép teszt

Alapfunkciók

A GSM modul híján az Alcor táblagépe telefonként egyáltalán nem használható, ráadásul alapból még kontaktokat kezelő programot sem kapunk hozzá. Ez azért is érdekes, mert a többi alapfunkció rendelkezésre áll, van például Gmail is, mégsem tudjuk szinkronizálni vele a névjegyeket.

Üzenetkezelés, naptár, üzleti funkciók

Az SMS/MMS küldés természetesen GSM modul hiányában nem működik. Az e-mailek kezelésére külön program van, amivel több e-mail fiókot egy helyen összefogva kezelhetünk. A szoftver az Android alap e-mail kliense, mindenféle tuning nélkül – az egyetlen kényelmi tulajdonsága az, hogy a fiókokat egy közös nézetbe is összefoghatjuk, ahol színes sávok jelzik, hogy melyik üzenet melyik fiókba érkezett. Sajnos nincs olyan változás az UI-ban, amivel a nagyobb kijelző előnyeit ki lehetne használni.

Emellett egyébként a standard Gmail kliens is rendelkezésre áll, ha valaki ezzel szeretne a Google levelezőszolgáltatásához kapcsolódni.

A teendők nyilvántartására a táblagép teljesen megfelel. A naptár rész jól működik, a menü gomb megnyomásával előhívható alsó menü segítségével villámgyorsan válthatunk a havi, heti és napi bontás között, illetve egy pillanat alatt visszaugorhatunk az aktuális naphoz is. Külön képernyőt kapott a Teendők listája (Agenda néven).

Jegyzetelési lehetőség alapból nincs az e-Padon, irodai programcsomagot viszont kapunk: egyrészt van már alapból is egy PDF-olvasó, másrészt letölthetjük és telepíthetjük a MobiSystem OfficeSuite Viewer for Android programcsomagot, illetve rendelkezésre áll diktafon, számológép, ébresztőóra és világóra is.

Ez utóbbi egyébként teljességgel használhatatlan, vagy legalábbis mi nem jöttünk rá működésének módjára: időt ugyanis nem mutat, az egyetlen információ, amit kapunk tőle, az az, hogy a földön éppen hol van éjjel és hol nappal. Ezt viszont 2D-ben és 3D-ben is megmutatja.

Multimédia

A multimédiás funkciókon látható, hogy pontosan mire is koncentráltak az Alcornál: az e-Pad ugyanis kétféle zene- és videolejátszót is kapott. Ezek közül az egyik a standard androidos változat, amire nem is érdemes sok szót vesztegetni, a másik ugyanis jobb, bár azért iPod-minőségre ne számítsunk.

A zenelejátszó többsávos, általunk is konfigurálható EQ-val rendelkezik, létrehozhatunk és kezelhetünk különböző lejátszási listákat, és természetesen keresgélhetünk a számok között is. Ezt leszámítva viszont egy átlagos zenelejátszóval van dolgunk, amivel szerző, dalcím, album, stb. alapján csoportosíthatjuk a számokat. Coverflowra, vagy más érdekes optikai megoldásra ne számítsunk, ugyan a program képes az ID3 mezőkben tárolt információk és az albumborítók megjelenítésére, azonban nem sok extra szolgáltatása van – de legalább az alapfunkciók mind rendelkezésre állnak.

A Galéria apró előnézeti képek formájában és könyvtárak szerint csoportosítva mutatja a képeket – és ha szeretnénk, akkor diavetítést is indíthatunk, többféle átmeneti effektust használva.

A videolejátszó egész jó, ugyanis képes MKV, AVI, RM, RMVB, MP4, MOV, VOB, DAT, FLV és 3GP fájlok megnyitására. Természetesen lejátszani csak akkor fogjuk tudni őket, ha a kódolások is rendben vannak, és amint már említettük, a nagy felbontású változatokkal nem nagyon érdemes próbálkozni.

Lejátszás közben a megszokott alapfunkciókat használhatjuk, illetve válthatunk 16:9-es és 4:3-as képarány között, könyvjelzőket készíthetünk, valamint bekapcsolhatjuk a HDMI kimenetet is.