Samsung SyncMaster F2380 teszt

Képminőség

Most lássuk, mit jelentenek a számok gyakorlatban, azaz hogyan teljesít a cPVA panel éles bevetésen! Az, hogy a kijelzőben nem TN panel lapul, két tesztben biztosan meg kell, hogy látszódjék – az egyik a homogenitást mérő teszt, a másik pedig a betekintési szöget értékelő tesztünk.

A háttérvilágítás egyenletessége, ahogyan azt a mellékelt ábra is kiválóan mutatja, egy TN-es monitorhoz képest kiváló, nyoma sincs a TN-eseknél a panel felső része felé jelentkező fényerősség-csökkenésnek. PVA-s modellből azért akad nála jobb is, de az F2380-nak így sincs oka szégyenkezni.

A fekete esetében már nem ennyire jó a helyzet, a sarkokban ugyanis enyhe bevilágítás figyelhető meg. Szerencsére ennek mértéke csak a szokásos, ami a hétköznapi használatot érdemben már csak azért sem befolyásolja, mert ha valaki arra vetemedne, hogy a munkahelyén filmet néz, akkor is a 16:9-es képarány miatt a film teljesen kitöltené a panelt (2,35:1-es filmmel nyilván ez nem igaz.)

A betekintési szögek a vártnak megfelelően alakultak; ha oldalról nézzük a panelt, akkor természetesen a kontrasztarány csökken, de color-shiftingnek (a színek inverzbe fordulásának) nyoma sincs. Annyit jegyeznénk még meg, mert ez a tesztábránkból sajnos nem látszik, hogy a 178 fokos betekintési szögnek hála akkor sem jelentkezik (sárgás) elszíneződés a széleken, ha például két Word dokumentumot teszünk egymás mellé - az F2380 tehát nemcsak tesztkörnyezetben, hanem valós használat során is tényleg jobban teljesít e szempontból, mint bármelyik TN paneles monitor. A tipikus PVA jelenség ugyanakkor megmaradt: fekete képet megjelenítve oldalról nézve clouding figyelhető meg - ez azonban inkább csak érdekesség, ritkán fordul elő, hogy valaki tökéletesen fekete képet néz, ráadásul oldalról.

A színárnyalatok megjelenítése csak átlagos, a lépcsőzetességgel nem volt gond, azonban néhány sötétebb árnyalatnál enyhe vöröses vagy zöldes elszíneződés volt megfigyelhető.

A végére hagytuk talán a legfontosabbat: milyen a monitor a válaszidő szempontjából. Sajnos azt kell, hogy mondjuk, már a Windowsban való „turkálásnál” látszott, hogy az F2380 e téren kihívásokkal küszködik, annak ellenére, hogy G2G adatot nézve csupán 2-3 ms a különbség egy S-PVA paneles monitorhoz képest. Az utánhúzás már akkor is érezhető, ha csak tologatjuk az ablakokat. Persze ilyenkor igazából nem zavaró, de előre vetíti, hogy a gyors mozgásoknál komoly gondok lesznek és a kép elmosódására lehet számítani. Emellett, ha sötét pixelből hirtelen világos árnyalatú lesz, nagyon enyhe overshoot is megfigyelhető.

Az utánhúzást a PixPerAn segítségével teszteltük. A menüben találunk egy beállítást (Response Time), ami az overdrive erősségét állítja; Normal, Faster és Fastest módok közül választhatunk. A Normal és a Faster/Fastest között szemmel látható a különbség, az elmosódás mértéke utóbbi két beállítással nagyon lecsökken, de továbbra is határozottan látható. A Faster és Fastest módok között viszont nincs érdemi eltérés, legalábbis sem szemmel, sem fényképezőgéppel (a szokásos beállításokat alkalmazva) nem lehet kimutatni.

A bevezetőben említettük, hogy a monitor másodlagos célcsoportja lehet az igényes otthoni felhasználó kör, így valódi fps játékkal is kipróbáltuk, mit tud az F2380; hamar bebizonyosodott, hogy erre a célra a kijelző alkalmatlan, a gyorsan mozgó háttér eléggé elmosódik ahhoz, hogy huzamosabb ideig kényelmetlen legyen a képet nézni. Otthoni környezetben a játékok mellett még egy felhasználási terület jöhet szóba, a filmnézés. Itt a 8 ms-os válaszidő a gyengébb elektronikával (gyengébb overdrive-val) is elég, s mivel nincs dithering és a fekete árnyalatok is pontosak, ha a monitort sötétben nézzük, a képpel teljesen elégedettek leszünk (nagyjából azt kapjuk, amit egy jobb LCD-tévétől is). Világosban is, de ebben az esetben nem jön ki annyira, hogy a sötétebb helyeken is látszódnak a részletek.

Menürendszer

Az F2380 menürendszere - talán nem annyira meglepő - szoftveresen örökölte a korábban nálunk is járt P2370 menüjét, így szinte teljesen ugyanazokat a beállítási lehetőségeket kapjuk. A monitor örökölte a menü pozícionálását is, amely szerencsére nemcsak a Samsungnál, hanem több más gyártónál is igazodik a gombok helyéhez; esetünkben a panel alsó részén, középen jelenik meg (ez azért jó, mert így nem kell a gombok és a menü között folyamatosan mozgatni a fejünket).

A szokásos beállítások mellett néhány extrát is kapunk: a színprofilokról (Custom/Game/Internet/Text/Sport/Movie/Dynamic contrast), a háromféle gammáról és a válaszidőt befolyásoló Response Time kapcsolóról már esett szó, de akadnak mások is. A képarány-választó esetében Wide (átméretezés teljes képernyőre) és Auto (méretarányos nagyítás) módok közül választhatunk illetve az F2380 esetében is megkapjuk a paraméterezhető gombot, amelynél a felhasználó választhatja ki, hogy a MagicBright, MagicColor, Color Effect vagy Image Size menübe navigáljon.

A menü kezelhetőségét azonban nemcsak a szoftver, hanem a gombok száma, elhelyezkedése és kialakítása is meghatározza. Főleg ez utóbbival akadnak problémák. A hat kezelőszervet a káva alsó részén, középen helyezték el, ami még rendben is lenne, de minden gombra egy apró pöcök is került, elvileg azért, hogy a gombokat könnyen meg tudjuk különböztetni egymástól. Csakhogy ez a kis kiemelkedés túl hegyesre sikerült, ezért a menü rövid átlapozása vagy mondjuk a fényerő minimális növelése is kényelmetlen. Emellett a gombokhoz tartozó feliratokat és piktogramokat (amelyek a következők: MENU, LE/Egyéni, FEL/Fényerő, OK/Input, AUTO, BEKAPCS.) is sikerült úgy elhelyezni, hogy a kijelző előtt ülve pont ne tudjuk elolvasni.

Összegzés

Az F2380 kétesélyes. Ha tényleg nem játszunk, akkor egy kiváló monitor, amelyik a TN-es társakat képminőség szempontjából messze maga mögé utasítja; hardveresen kalibrálva akár színérzékeny munkakörben is használható, irodába, otthonra pedig egyértelműen ajánlott. Árát reálisnak tartjuk, 85 ezer forint nem sok, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az F2380 forgatható/emelhető/pivot-képes állványt kapott. Abban az esetben viszont, ha sokat játszunk, jobb, ha másik monitort keresünk, erre a területre a gyors mozgások elmosódása miatt a cPVA panel egyelőre nem alkalmas. Biztosak vagyunk benne ugyanakkor, hogy néhány generáció alatt eljutunk oda, hogy ez a terület sem lesz tabu a cPVA panel számára.

A Samsung SyncMaster F2380-at a Samsungtól kaptuk tesztelésre, ára kb. 85 000 forint.