Évi 40 dollárt költ egy amerikai alkalmazásokra
A CES-t is szervező Consumer Electronics Association készített egy tanulmányt, amely az átlagos amerikai okostelefonos felhasználói szokásait jellemzi, elsősorban abból a szempontból, hogyan viszonyulnak az alkalmazásokhoz. A kutatás megjegyzi, hogy a tévékhez, telefonokhoz és táblagépekhez tartozó alkalmazásboltok (és ezek forgalma) növekszik a legdinamikusabban a szoftverpiacon; 2013-hoz képest a várakozások szerint idén hat százalékkal többen lesznek, akik legalább az egyik, fent említett termékkel használnak valamilyen alkalmazást.
A telefonokhoz tartozó két legnagyobb alkalmazásbolt, a Google Play és az iTunes App Store egyenként több mint 1 millió alkalmazást tartalmaznak, így a történet már régen nem arról szól, hogy melyik platform tud nagyobb választékot felmutatni. Megkockáztatjuk, hogy az sem igazán számít, hogy milyen a minőség – a nagy számok törvénye alapján ugyanis biztos, hogy sok a „szemét”, de az is teljes biztonsággal állítható, hogy mindkét piactéren szép számmal akadnak igazán jól használható appok is. A kulcskérdés az, hogy hányan használják az alkalmazásokat, valamint számít persze az is, hogy a felhasználók, ha minőségi szolgáltatásokat igényelnek, akkor hajlandók-e fizetni értük.
A CEA szerint a legnépszerűbb kategória a közösségi alkalmazásoké, itt egy év alatt 203 százalékkal nőtt az aktív felhasználók száma, vagyis idén év elején háromszor többen használtak valamilyen közösségi appot, mint egy évvel korábban. Népszerűek a streaming szolgáltatások is, ahol a bővülés éves szinten 78 százalék volt (ezek mind Amerikára vonatkozó adatok). Míg előbbi termékkategóriába főleg ingyenes alkalmazások tartoznak, a streaming applikációk között szép számmal akadnak olyanok is, amelyek használatáért (vagyis inkább a rajtuk keresztül elérhető tartalomért) fizetni kell.
A CEA felmérése alapján a felhasználók fele az ingyenességre esküszik, ennek megfelelően az elmúlt egy évben nem is költött pénzt alkalmazásokra; 52 százalék ugyanakkor igen, ráadásul nem is keveset, az átlagos költés éves szinten 40 dollárra, vagyis közel 10 ezer forintra jön ki. Ha azt vesszük alapul, hogy az alkalmazások többsége néhány dollár, akkor ez azt jelenti, hogy a felhasználók évente legalább 5-15 alkalmazást vásárolnak. A legaktívabbak messze az Apple felhasználók; egy tavalyi adat szerint az Apple ötször annyi pénzt tesz zsebre az appok után, mint a Google, annak ellenére, hogy az iOS és az Android piaci részesedése hasonló mértékben viszonyulnak egymáshoz, csak éppen ellenkező irányban, vagyis az Android a (sokkal) népszerűbb. (Csak érdekességképpen, az iTunes Store-ban a legdrágább alkalmazás 999 dollárba kerül, míg a Google Play-ben 200-ba – és lehet, hogy az alkalmazások készítői itt nem is álltak volna meg, csak éppen mindkét piactéren van felső korlát. Az áron felül az igazán vicces az, hogy a Google Playen 200 dollárt – többek között – a Vuvuzela FIFA 2010 World Cup Horn Plusért kérnek, ami szinte semmit sem tud.)
