Google Nexus 6P okostelefon teszt

Használat közben

Mivel Google referenciamodellről van szó, vegytiszta Android 6.0-t kapunk, pontosan az a felhasználói interfész, az a menüstruktúra köszön tehát vissza, amelyet a Google fejlesztői megálmodtak. Meg persze azok az irányelvek is nagyon jól megfigyelhetők, amelyek a Material Design stílusba tartoznak: sok helyen szövegek jelölik az elérhető opciókat, a lapozást igyekeztek elkerülni a menüknél, az ikonok stílusa flat, stb. Az értesítési tárhely és a belőle lehúzható kapcsolópanel valamint a menürendszer természetesen több más készülékről azért ismerős lehet, hiszen rengeteg olyan gyártó van, aki ezekhez a részekhez nem nyúl. Hasonló módon a fehér háttér előtt megnyíló programválasztó is sok más mobilra átkerült. Ebben egyébként nem lapozni kell, hanem görgetni, lefelé. Azon lehet vitatkozni, hogy mondjuk a Samsung-féle értesítési tárhely illetve a lapozós programválasztó jobb-e vagy sem, ennek megítélése azonban erősen szubjektív, így egyik megoldás mellett sem foglalunk állást. Tény, hogy a Nexus 6P szoftvere gyors és kényelmes, ugyanakkor szerintünk vannak azért olyan gyártói megoldások, amelyek tudnak még a kényelmi szinten emelni. Az például hiányozhat, hogy a menüben nem lehet mappákat létrehozni, erre csak a kezdőképernyőkön van lehetőség. Apropó, kezdőképernyők: összesen kilencet használhatunk belőlük, viszont áttekintő nézet hiányában az ikonok rendezgetése megint egy olyan dolog, amit meg lehetett volna oldani sokkal jobban is. A rácsszerkezet 5×5-ös, fix ikonból pedig a programválasztó mindkét oldalára kettőt-kettőt helyezhetünk el.

Ha a telefont nyugvó helyzetből felemeljük, akkor a kijelzője bekapcsol egy pillanatra, és megmutatja az időt valamit azt, hogy volt-e nem fogadott hívásunk – csak azért, hogy ezeket megnézzük, nem kell tehát bekapcsolni a telefont. Viszont rengeteg, más telefonnál ma már alapnak számító szolgáltatás hiányzik, nincsen például dupla koppintásos ébresztés, és a gesztusok felismerése sem megy a kütyünek. Az is teljesen egyértelmű, hogy az 5,7 colos kijelzővel a Google (vagy inkább az Android 6.0) nem igazán tud mit kezdeni, a készülékgyártók saját modelljei ezen a téren már lemossák a Nexus 6P-t. Gondolunk itt arra például, hogy semmilyen, az egykezes használatot megkönnyítő üzemmód nincsen, és a hatalmas kijelző hiába kiált többablakos üzemmódért, az Android alapból ilyet sem tud. A 6.1-es változattal persze ez meg fog változni, egyelőre azonban a Nexus 6P sok szempontból csiszolatlan gyémántnak számít.

Az ujjlenyomat-olvasó natív támogatása viszont nagyon jó dolog, mert innentől a kisebb gyártók előtt is megnyílik az út afelé, hogy ilyen biztonsági modult építsenek készülékeikbe – nem kell ugyanis hozzá a szoftvert is lefejleszteni. A biometrikus azonosító a Nexus Imprint nevet kapta, és nemcsak a telefon feloldásához lehet használni, hanem az Android Payhez is. Más kérdés, hogy ez utóbbi számunkra nem releváns.

Az viszont nagyon fontos, hogy a Huawei ujjlenyomat-olvasója megtartotta parádés teljesítményét, az egyik ha nem a leggyorsabb a jelenleg telefonba beépített szenzorok között, többek között a fél évvel később bejelentett Samsung Galaxy S7-ben lévő érzékelőnél is gyorsabb, szinte azonnal beazonosítja a felhasználót. És a pontossággal sincsen gond – no nem mondjuk, hogy nem fordult volna elő, hogy az azonosítás nem sikerült, de nem volt ilyen jellegű probléma többször, mint más telefonok esetében. Plusz pont az is, hogy összesen öt ujjlenyomatot lehet beállítani.

Alapfunkciók, alapprogramok

A gyári alkalmazásválasztéktól senki nem fog lehidalni, mivel referenciakészülékről van szó, ami az Android mellett a Google saját szolgáltatásait hivatott népszerűsíteni. A tárcsázó, a névjegyzék vagy éppen az SMS-ek kezelésére szolgáló felület nyilván gyári; a feladatát minden szoftver megfelelően ellátja, de bizonyos esetekben kevesebb kényelmi szolgáltatást kapunk. És persze mindenféle tartalom kezeléséhez kapunk appot, de a gyártói telefonokhoz képest választási lehetőség nincsen: SMS-ekhez Hangouts, fényképekhez Fotók, zenékhez Play Zene, internetezéshez Chrome, levelezéshez Gmail, ha valami nem tetszik, akkor pedig irány az alkalmazásbolt. Online tárhelyből is természetesen a Drive az, amelyik előre telepítve ott gubbaszt a „sarokban”. Nyilván ezzel semmi probléma nincsen egyébként, és mivel más gyártóknál szoktunk azért fanyalogni, mert túl sok a feltelepített, kéretlen extra alkalmazás, most azt mindenképpen kiemeljük, hogy ennél tisztább alap nemigen képzelhető el ahhoz, hogy a mobilt a saját ízlésünknek megfelelőre szabjuk.

Fényképező

A Nexus telefonok mindig is jók voltak, de sosem jelentették az abszolút csúcsot. Többek között azért sem, mert fényképezőből legfeljebb tisztességeset sikerült a delikvensekbe tenni (de volt, hogy még azt sem). A Huawei viszont beleadott apait-anyait, valószínűleg szeretnék a vezetésben, ha nem a Nexus 6P lenne az első és utolsó mobil, amit legyárthatnak a Google-nek. A fő kamera 12,3 MP-es, 4:3-as képarányú szenzort kapott, amely ráadásul nagy is, 1/2,3 colos. Az objektív nagy látószögű, fényereje viszont nem különösebben jó, F/2-es. Nincsen optikai képstabilizátor sem, a villámgyors fókuszálást viszont lézeres távolságmérő segíti.

Sötétben a kettős fényű LED ad némi segítséget, de a világot persze nem tudja megváltani. A fényképezőgéphez külön gombot nem kapunk, a hangerőszabályzót azonban beállíthatjuk úgy, hogy exponálhassunk vele. Ami hasznos még, az az, hogy a bekapcsoló gombot duplán megnyomva lezárt telefon mellett is rögtön indul a kamera.

A szoftver elsőre kissé fapadosnak tűnik, és bizonyos értelemben véve az is, mivel kényelmi szolgáltatásból messze nincsen annyi, mint a nagyobb márkák telefonjaiban. Viszont a képminőséget befolyásoló paraméterek többségét kézzel is lehet állítani, és van HDR is (akár automatikus módban is).

A képminőséggel elégedettek voltunk, nemcsak a vonalélesség, hanem a dinamikatartomány és a zajszint is remek, a színek pedig szépek. A HDR relatív keveset számít, de néha azért jól jött. A fényképezőgépet azért is jó használni, mert gyorsan elindul, és a lézeres fókusz nemcsak papíron, hanem a valóságban is villámgyors. Sötétben azért meginog a kamera teljesítménye, de persze ilyenkor más telefonok sem nagyon brillíroznak. A Nexus 6P kamerája csak a szoftver miatt nem tökéletes, képminőségét tekintve viszont nagyon is rendben van!

És méltó párja neki az előlapi kamera (szelfi móddal) valamint (visszatérve a fő kamerához) a videofelvételi lehetőség is. Utóbbi UHD, FHD és HD felbontásban is tud rögzíteni, 720p-s felbontást választva akár 240 fps-es képsebességgel is, amit ha „normál” tempóban játszunk vissza, akkor az nyolcszoros lassítást jelent. Igen látványos videókat lehet így készíteni!

Összegzés

A Nexus 6P az eddigi legjobb Nexus telefon; a Huawei mérnökeinek sikerült kitűnő vasat adni az Android 6.0 mellé (alá). Sok minden klappol (gyönyörű a kijelző, jó a kamera, pontos és gyors az ujjlenyomat-olvasó, kiváló a dizájn), viszont vannak azért olyan dolgok is szép számmal, amik rontják az összképet. A legnagyobb gondnak azt tartjuk, hogy a Google az 5,7 colos kijelzőnek nem tudott igazán értelmet adni, az alkalmazások párhuzamos futtatásának lehetősége szerintünk nagyon hiányzik a phabletből. Ennél is nagyobb gond, hogy a mobilt a kínai gyártó Európában sajnos elég drágán dobta piacra. A telefon ára persze azóta kellemes szintre csökkent, de ez nem biztos, hogy elég, ha közben a konkurens modellek, így például a Samsung Galaxy S6 vagy az LG-féle G4 illetve a HTC és a Sony csúcsmodelljeinek ára is nagyot esett. És akkor a házon belüli konkurensekről még nem is beszéltünk.