Huawei Ascend P1 okostelefon teszt

Hardver

A Huawei Ascend P1 a felsőkategóriában indul harcba, processzora így természetesen kétmagos – a négymagos rendszerchipet a Huawei is meghagyta az abszolút csúcsmodellnek, a D1-nek. Ebben a telefonban így a Texas Instruments OMAP 4460 teljesít szolgálatot, amely Cortex-A9 magokra épül. A magok egyenként 1,5 GHz-es frekvencián üzemelnek, nyers erő tekintetében tehát a készüléknek nincs oka szégyenkezni. A processzor mellé 1 Gbájt memóriát kapunk, a kijelzőt pedig egy PowerVR SGX540-es GPU hajtja meg.

Az azért látszik, hogy a Huawei semmiből sem a legjobbat választotta: a lapkakészlet például a 45 nm-es csíkszélesség miatt fogyasztás szempontjából ma már legfeljebb a középmezőnybe sorolható, a GPU pedig nem különösebben izmos. (Ez utóbbi a táblázatos formában összefoglalt mérésekből is szépen kiderül). Ha van a specifikációk között csalódást keltő adat, akkor a belső tárhely mérete mindenképpen az: a Huawei ugyanis azt gondolta, hogy 4 Gbájtnyi ROM elég lesz. Egy felsőkategóriás készüléknél nem az, még akkor sem, ha a microSD-kártyák ára ma már nincs az egekben. A programok és adatok számára egyébként a gyári állapot szerint egyébként 2,2 Gbájt áll rendelkezésre.

Ha a belső memória a hardver gyenge pontja, akkor a kijelző egyértelműen a fénypontja a specifikációnak, és ezt akár szó szerint is érhetjük. A Gorilla Glass mögül kikukucskáló, 4,3 colos panel ugyanis AMOLED technológiájú, felbontása pedig 960×540 pixeles felbontású – azaz éppen olyan panel működik az Ascend P1-ben, mint a HTC One S-ben. A panel sajnos nem RGB, hanem Pentile, ezért a részletesség nem annyira jó, mint lehetne – de panaszkodni nincs okunk. Egyébként érdekes módon a Pentile kiosztást nem éreztük annyira problémásnak, mint a HTC One S esetében, de lehet, hogy ennek csak az volt az oka, hogy ezúttal nem volt kéznél jobb összehasonlítási alap.

A kapcsolódási lehetőségek tárháza nem rossz, azonban, ha a Huawei komolyan gondolja, hogy megveti lábát a felsőkategóriában, akkor ennél egy picivel még több kell. Az Ascend P1-ben n-es WiFi (WiFi Direct támogatással), Bluetooth 3.0 és 21/5,76Mbps-os HSPA adapter található, valamint a készülékben természetesen van A-GPS, FM-rádió és többféle szenzor is (gyorsulásmérő, giroszenzorok, közelségérzékelő, digitális iránytű). Az USB port HDMI kimenetként is használható (MHL). A hiányzó adapterek közül az LTE-modemért kevésbé kár, az NFC chipet viszont mindenképpen hiányoljuk a mobilból.