ZTE Blade mobiltelefon teszt

Hardver

A többi érintőképernyős telefonhoz hasonlóan a Blade legfontosabb alkatrésze a kijelző: ez 3,5”-os és 800×480 pixeles. Ennek a kettőnek a kombinációja elképesztően éles képet ad, ráadásul fényereje és kontrasztja is egész jó. Igazából ez az egy alkatrész már önmagában sokkal komolyabb kinézetűvé teszi ezt a mobilt a versenytársaknál, amelyek általában 320×240 vagy 480×320 pixeles kijelzőket használnak.

A telefonban belül a közel két éves múltra visszatekintő Qualcomm MSM7227-1 nevű processzora dolgozik - ez nem a Snapdragon család tagja, és nem is különösebben gyors (még az ARM1136J magra épül és az ARM v6 utasításkészletet támogatja, nem a Cortex A8-ra az ARM v7-tel) , de ahhoz elég magas a teljesítménye, hogy a Blade szinte minden feladatot akadásmentesen hajtson végre. Amihez nem elég jó viszont, az a videolejátszás, ami a gyári lejátszóprogram gyenge formátumtámogatásával kombinálva azt jelenti, hogy ez a készülék csak akkor ajánlható filmnézésre, ha hajlandóak vagyunk minden filmet átkódolni. A Quadrant nevű mérőprogrammal végzett teszten 400 pont sikerült elérnie a készüléknek, ami a Desire 1230 és a Desire HD 1800 pontjához képest bizony elég alacsonynak tűnik, de ez inkább csak akkor válik érezhetővé, ha valami számításigényesebb grafikai feladatot kell végrehajtani - például weboldalt nagyítani -, de még itt sem mondható zavarónak a lassulás mértéke. Egész picit döcögősnek tűnhet a főképernyők görgetése, az aktív háttérképek használatát pedig inkább nem ajánlanánk.
A processzor mellett a készülékben 256 MB RAM és 512 MB flashmemória található, ez utóbbiból nagyjából 150 MB áll rendelkezésünkre, hogy programokat vagy adatokat töltsünk rá. A gyári csomag tartalmaz még egy 2 GB-os microSD kártyát is, mivel azonban a készüléken 2.1-es Android van, így az alkalmazásokat erre nem tudjuk „áttelepíteni”, a 150 MB-tal kell gazdálkodnunk.

Ami a kapcsolódási lehetőségeinket illeti, itt egész komplett csomagot kapunk: 7,2/5,76 Mbps-os HSPA adaptert, Bluetooth-t, WLAN-t és FM-rádiót, ezeken kívül A-GPS vevőt és helyzetérzékelőt. A Blade 3,2 Mpixeles kamerája autofókuszos, mozgóképet pedig legfeljebb QVGA felbontással tud rögzíteni MPEG4, H.263 vagy H.264 kódolással. Az alacsony felbontáson a készülék egyébként általában képes tartani a folyamatos mozgáshoz szükséges sebességet, egyszerűbb klippek készítésére tehát alkalmas.

Kezelői felület

A ZTE hardvert gyárt, nem szoftvert - ez látható a Blade kezelőfelületén, ami gyakorlatilag a teljesen egyszerű, minden hozzáadott sallangtól mentes Android 2.1 felület.

Kezdőképernyőből ennek megfelelően öt áll rendelkezésre, ezek testreszabása a többi androidos készülékkel megegyező módon történik, azaz könyvtárakat, minialkalmazásokat és shortcutokat is kipakolhatunk rájuk, illetve lecserélhetjük a háttérképeket is. Ennél extrább dolgok, például témák nincsenek, a képernyők sorrendjét sem cserélhetjük meg.

Valamennyi képernyő alján középen láthatunk egy áttetsző, apró négyzetekből álló ikont. Ezt megérintve a főmenü ugrik elénk - és egyben ez az ikon is átalakul egy házzá, amivel viszont az előbbi képernyőhöz térhetünk vissza. A főmenüben nem sok újdonságot láthatunk, a nem alapprogramok közül egyedül a Docs To Go, a RoadSync, egy fájlkezelő és egy átdolgozott óra tűnhet fel.

Szövegbevitelre a szokásos androidos billentyűzet mellett egy intelligens, XT9-es rendszert használó másik is rendelkezésre áll, amelyen a swype is működik, ráadásul még magyarul is tud! Még érdekesebb extra, hogy karakterfelismerés is rendelkezésre áll, így ujjunkkal is írhatunk be szöveget. A karakterfelismerő is tud magyarul, de inkább csak érdekes, mint hasznos, mivel a virtuális billentyűzet sokkal gyorsabban használható.